Az idõjárásban -minden ellenkezõ állítás dacára- kompenzáció mûködik, mely végsõ soron a klíma viszonylagos állandóságát biztosítja. Jelenleg a közelmúlt rendkívül csapadékos idõszakának kiegyenlítése folyik -ezért a szárazság.
A közvetlen ok az anticiklonok tartós uralma. Az azori és a szibériai maximum egyaránt túlfejlett volt az utóbbi idõben, s ezek néhányszor éppen fölöttünk kapcsolódtak össze AC híddá (Vojejkov-tengely)
Az azori fejlettsége talán azzal függ össze, hogy napfoltmaximum közelében vagyunk, míg a téli szibériai magasnyomást a Közép és Kelet-Szibériában korán leesett nagy hó, az abból eredõ kisugárzás erõsítette.
Hogy meddig tart? Nehéz megmondani. Annyit megkockáztathatunk, hogy az extrém csapadékhiány sokáig már nem "húzhatja". A tavasszal erõteljesen melegedõ alacsonyabb szélességek, a pozitívvá váló energiamérleg döntõen megváltoztatják a makrocirkulációt: erõsödni fognak a ciklonális hatások. Egymás melletti évek idõjárási forgatókönyvei nemegyszer feltûnõen hasonlítanak egymáshoz. Tavaly is roppant száraz volt az év elsõ harmada (majdnem a fele!) Azután szépen megjött a csapadék a nyáron -idén is valami ilyesmi valószínû.