Picit utánaolvastam, és mondhatom, hogy egy trópusi ciklon a patraszállása elõtti órákban a legintenzívebb, ha a tényezõk adottak (a legfontosabb a meleg óceán-tengervíz, ami a Karibi-térságbõl usa felé vándorló hurrikánoknál adott) hozzá.
Aztán a partaszállásuk után gyors leépülés, esetleg alacsonyabb szélsebességgel átmenetileg új egyensúlyi állapotot vehetnek fel, maximum 24 óráig, ám a leggyakoribb a gyors leépülés, melynek átmeneti vonzata a csapadékintenzítás növekedése.
(az egyensúlyi állapot a ciklon fejlõdési maximuma).
A szerkezetükrõl pedig annyit illik tudni, hogy átlagban a szem körüli 50km-es sávban van a legerõsebb csapadék és szélerõsség, és a 150km-es sugarú körben van a 118km/h-át meghaladó szelek öve.
(ennél ugye csak erõsebb lehet a szélerõsség, és a méret is lehet nagyobb).
Ennek fényében hangozzanak a késõi leépülés, és a szemtõl való 50km-es távolságban való pusztítás "vádjai".

Továbbra is tartom, hogy a károk legnagyobb része a gátrendszer szakadása okán következett be, ezen gátaknak már a hurrkán ideérkezése elõtt annyi volt, egyre több vélemény hangozik el, hogy egy ötös hurrikánt ki sem bír (ahogy nem is), ez aztán a tervezés, melyben a biztonsági túlméterezésnek helyet kell(ene) kapnia.