Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Kedves Salamoncs!Az, hogy az erdõ közelében hûvösebb a klíma, nem egészen pontos megfogalmazás. Inkább talán kiegyenlítettebbet mondanék, de ez is elsõsorban a lombos állapotra vonatkozik. Magyarul: ami miatt hûvösebbet érzel nyáron, az attól van, hogy a lombfelület felfogja a napsugárzás egy részét. Ezért az erdõ alatti talajfelszín nem tud úgy felmelegedni és nem "fûti" a levegõt sem. (Mivel a lombozat hõvisszasugárzása sem olyan erõs, mint a talajé, az erdõ felett nem alakulnak ki olyan erõs felszálló légmozgások sem [termik], ezért nem mennek arra a vitorlázórepülõk.) Az éjjeli lehûlést is gyengíti a lombozat a talaj szabad hõkisugárzásának és a meleg levegõ "elszállásának" akadályozásával. Az erdõ így (lombos állapotban) sajátos mikroklímát teremt maga alatt. A nagyobb páratartalmat is biztosítja (ha kellõ mennyiségû csapadék tudott átjutni a lombkoronán!). A légmozgások csillapításával is kiegyensúlyozottabbá teszi a saját és közvetlen környéke klímáját. De azért lehet ezt még ragozni, pl. fenyõerdõ alatt télen, ha nincs alatta hótakaró (nem "jutott át"), esetleg jobban átfagyhat a talaj, mint a hóval borított területen... vagy a csapadék hatására a nyílt területen a párolgás hûtõ hatású, míg ha az erdõ talajára nem jutott le a víz, úgymond "megszorul a meleg"... Dióhéjban hirtelen ennyi...