Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Elkészült a szokásos éves összefoglalóm: Link
Több szempontból érdekes évet tudhatunk magunk mögött itt is. Az éves csapadékösszeg elérte a 919,5 mm-t, ami a második legmagasabb összeg a 2014-es 932,5 mm óta. Szinte minden hónapban az átlagosnál több csapadék hullott, viszont a január 25-től március 24-ig tartó két hónapos időszak rendkívül száraz volt, még a 10 mm-t sem érte el ekkor a csapadék. Emellett a szeptember hozott még száraz időt. Előtte augusztusban viszont 182,5 mm csapadék hullott, ami a második legmagasabb havi csapadékösszeg az eddigi méréseimben. A zivatarszezon viszonylag lassan akart beindulni, május végén még csak 5 napnál jártunk, a nyár viszont nagyon megnyomta e tekintetben, így a végösszeg 41 nap lett, ami némileg több a szokásosnál. A júliusi 15 zivataros nap igencsak kiemelkedő volt, ezelőtt még nem tapasztaltam ilyen magas havi számot egyik évben sem. A heves zivatarok viszont idén elkerültek minket, jégeső sem fordult elő. A téli csapadék az elmúlt évekhez hasonlóan messze alulmúlta az átlagot, igaz, egy hangyányit azért jobban alakult, mivel a januári-februári 1 után decemberben összejött még 11 hótakarós nap, 9 cm-es maximális hóvastagsággal. A dinamikus, gyakori frontátvonulásokkal tarkított idő miatt a köd ritka vendég volt, csupán 30 ködös nap fordult elő.
A hőmérsékletet tekintve kifejezetten meleg volt az év, a minimum- és maximum értékekből számított 12,16 °C-os átlag nálam is az eddigi legmagasabb, igaz, én még csak 17 éve mérek. Szinte minden hónap az átlag felett zárt, egyedül az április volt határozottan hűvösebb a szokásosnál. A hőmérsékleti anomália januárban, szeptemberben és októberben a +3 °C-ot is elérte vagy meghaladta. A nyár viszonylag mérsékelt meleget hozott, forró nap egyáltalán nem fordult elő, és hőségnap is csak 22 volt, ami átlag körüli vagy még talán kicsivel az alatti szám. Cserében viszont a téli időszakban sem zord, sem téli nap nem volt, és a 79 fagyos nap is kevesebb az átlagosnál.
Több szempontból érdekes évet tudhatunk magunk mögött itt is. Az éves csapadékösszeg elérte a 919,5 mm-t, ami a második legmagasabb összeg a 2014-es 932,5 mm óta. Szinte minden hónapban az átlagosnál több csapadék hullott, viszont a január 25-től március 24-ig tartó két hónapos időszak rendkívül száraz volt, még a 10 mm-t sem érte el ekkor a csapadék. Emellett a szeptember hozott még száraz időt. Előtte augusztusban viszont 182,5 mm csapadék hullott, ami a második legmagasabb havi csapadékösszeg az eddigi méréseimben. A zivatarszezon viszonylag lassan akart beindulni, május végén még csak 5 napnál jártunk, a nyár viszont nagyon megnyomta e tekintetben, így a végösszeg 41 nap lett, ami némileg több a szokásosnál. A júliusi 15 zivataros nap igencsak kiemelkedő volt, ezelőtt még nem tapasztaltam ilyen magas havi számot egyik évben sem. A heves zivatarok viszont idén elkerültek minket, jégeső sem fordult elő. A téli csapadék az elmúlt évekhez hasonlóan messze alulmúlta az átlagot, igaz, egy hangyányit azért jobban alakult, mivel a januári-februári 1 után decemberben összejött még 11 hótakarós nap, 9 cm-es maximális hóvastagsággal. A dinamikus, gyakori frontátvonulásokkal tarkított idő miatt a köd ritka vendég volt, csupán 30 ködös nap fordult elő.
A hőmérsékletet tekintve kifejezetten meleg volt az év, a minimum- és maximum értékekből számított 12,16 °C-os átlag nálam is az eddigi legmagasabb, igaz, én még csak 17 éve mérek. Szinte minden hónap az átlag felett zárt, egyedül az április volt határozottan hűvösebb a szokásosnál. A hőmérsékleti anomália januárban, szeptemberben és októberben a +3 °C-ot is elérte vagy meghaladta. A nyár viszonylag mérsékelt meleget hozott, forró nap egyáltalán nem fordult elő, és hőségnap is csak 22 volt, ami átlag körüli vagy még talán kicsivel az alatti szám. Cserében viszont a téli időszakban sem zord, sem téli nap nem volt, és a 79 fagyos nap is kevesebb az átlagosnál.