Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Alábbiakban Budapest-Ferihegy 2023-as időjárásának összefoglalója.
(A csapadékmennyiségre és a hótakaróra vonatozó mérési adatok a néhány km-re fekvő pestszentlőrinci állomásról származnak.)
Elemzés
A mögöttünk hagyott év rendkívül melegnek és - ingadozó, de például a 2022-es évinél kevésbé szélsőséges eloszlás mellett - összességében igen csapadékosnak adódott.
Hőmérséklet
Az éves középhőmérséklet 12,4 ºC lett. Ezzel az eddig feljegyzett legmelegebb évet zártuk nemcsak a reptéri mérések 74 éves történetében, hanem az 1780 óta Budapestre rendelkezésre álló, homogenizált, interpolált (nem hivatalos) adatsort tekintve is. Hogy milyen rekordmagasságokban járunk mostanában, azt jól jellemzi egyfelől a tény, hogy még az eddigi listavezető 2019-es évet is 0,2 ºC-kal előztük meg. Másfelől ez a fenti érték +2,5 ºC-os anomáliát jelent az 1780-2000-es történelmi normálhoz képest, aminek következtében az elmúlt 10 évből immár 5(!) alkalommal is 2 °C fölötti eltérést sikerült produkálni - nos hát ennyit a legfeljebb másfél fokos melegedést kitűző klímacélokról.
És csak hogy teljesen pontosak legyünk: még a hivatalos kimutatásokban jelenleg használatos 1991-2020-as normált alapul véve is 1,4 °C fölötti pozitív eltérés jött össze az év végére.
A 12 hónapból tulajdonképpen 9 (januártól márciusig illetve júliustól decemberig) az átlagosnál jóval melegebbnek (> 2 ºC-os anomália) adódott. De még ezek között is külön említést érdemel egyfelől a január a maga 3,9 ºC-os havi közepével (ez +6,4 ºC-os anomáliát jelent, nem sokkal elmaradva a híres-hírhedt 2007-es januártól); valamint a szeptemberi 20,0 ºC, amely a mérések történetének legmagasabb havi közepe lett, és gyakorlatilag megfelelt egy átlagos nyári hónapnak.Ha évszakos bontásban vizsgáljuk, akkor is hasonló magasságokba jutunk: a tél a második legmelegebb, az ősz pedig a legmelegebb lett az elmúlt 243 évben.
Érdekesség, hogy viszont mindeközben az elmúlt évekre jellemző tavaszi hűvösebb időszak 2023-ban is megjelent, igaz, ezúttal már kevésbé szélsőséges formában, hiszen csak az április maradt el a sokévi átlagtól.
Ami a nyári jellegű küszöbnapokat illeti, a legmelegebb évszakunkat most az egy évvel korábbinál kevésbé drasztikus hőhullámok jellemezték, emiatt "csak" 43 hőség- valamint 6 forró nap alakult ki a repülőtér térségében. A szezon legmagasabb hőmérséklete igen sokára, augusztus 28-án állt be (36,5 ºC). Nyári napból hajszálpontosan annyi fordult elő (108 nap), mint egy évvel korábban, viszont az eloszlása megérdemel néhány szót. Azon, hogy egy adott év valamelyik (vagy akár több) nyári hónapjában a maximális közeli nyári nap forduljon elő, már nem igazán lepődünk meg; 2023-ban éppen a július hozott 30 ilyen napot. Ugyanakkor az, hogy szeptemberben is 25 napon elérte a napi maximum a 25 °C-ot, még az utóbbi évek meleg éghajlatát tekintve is kiemelkedőnek számít, egészen pontosan rekordbeállítás az 1932-es szeptemberrel.
A másik oldalt, vagyis a téli küszöbnapokat megvizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy az év ezúttal is gyengén teljesített. Az utóbbi években (leggyakrabban a tavaszi hideg helyzeteknek köszönhetően) legalább a fagyos napok száma úgy-ahogy elfogadhatóan alakult, a tavalyi 88 nap azonban igencsak elmarad a sokéves átlagtól. Olyannyira, hogy például a XXI. században ennél kevesebbet csak 3 naptári évben (2009, 2014 és 2019) jegyezhettünk fel. Szélsőségesen késői vagy korai fagy ezúttal nem fordult elő a térségben.
2023-ban 4 darab zord nap alakult ki, ez is igen soványnak mondható, főként, hogy mindez egyetlen hónapra (február) koncentrálódott, vagyis januárban és decemberben egyetlen napon sem süllyedt a hőmérséklet -10 ºC alá. A december egyébként különösen szegényes lett az utolsó időkben ilyen téren: 2019 óta egyáltalán nem fordult elő zord napunk az évnek ebben a szakaszában. Összességében a tavalyi év leghidegebb napja február 10. lett, -11,5 ºC-os minimummal.
A küszöbnapokra visszatérve, a téli napokról az egy évvel ezelőtti, 2022-es összefoglalóban a következőt írtam: "Egész évben mindössze egyetlen napon maradt a maximum-hőmérséklet fagypont alatt, ez az 1901 óta a fővárosra rendelkezésre álló ilyen típusú adatsorban példa nélküli." Nos, 2023-ban még ezt is sikerült alulmúlni, ugyanis a naptári évben egyetlen(!) téli nap sem alakult ki, ehhez bővebb kommentárt nem is fűznék. Talán csak annyit, hogy a történelmi klímaátlag amúgy 26 nap volt, valamikor nem is olyan régen...
Hőmérséklet terén még egy dolog maradt hátra. Az előző, rendkívül száraz évben tapasztalt rekord nagyságú napi hőingások a nedvesebb légtömegeknek és a csapadékosabb időnek köszönhetően ezúttal elmaradtak. Illetve az abszolút érték némileg meglepő módon nem késő télen vagy tavasszal állt be, hanem július 10-én (21,3 ºC).
Csapadék
Budapest-Pestszentlőrincen az éves csapadékösszeg 847 mm-nek adódott.
Ezzel az 1841 óta a fővarosra rendelkezésre álló, homogenizált, nem hivatalos adatsorban a 3.(!) legcsapadékosabb évet tudhatjuk magunk mögött, 2014 (916 mm) és 2010 (875 mm) után. Az utóbbi idők olykor kétségtelenül száraz évei mellett tehát elmondható, hogy ellenpontként az immár 184 évre visszatekintő adatsor három dobogósa az elmúlt 14 évből került ki. Ráadásul, ezúttal még csak az sem igaz, hogy kizárólag az erős konvektív szezon és egy-egy jó helyen betaláló zivatarcella okozta a nagy mennyiséget. Az igen emlékezetes augusztus 3-4-i két nap 115 mm-es együttes összege azért természetesen igen jelentősen hozzájárult az év végi szummához, azonban emellett a januári, a novemberi és a decemberi összeg is egyenként 100 mm felett alakult, márpedig ezekben a hónapokban döntően nem konvektív jellegű csapadékok fordultak elő. Ezek közül is feltétlenül ki kell emelni a januárt: a maga 116 mm-es összegével a 184 éves adatsorban óriási rekordot állított fel, 25 mm-t verve a korábbi csúcstartó 1856-os és 1886-os évekre.
A sokéves átlagnál jelentősen szárazabbnak 2023-ban csak a július és a szeptember adódott.
A csapadékos napok száma 204, a mérhető csapadékúaké pedig 138 lett, mindkettő az átlagosnál magasabb szám.
Vizuális megfigyelések
A vizuálisan megfigyelt jelenségekről is essen néhány szó.
Összesen 33 napon fordult elő havazás vagy egyéb téli csapadék, ez a szokásosnak kb. a 75%-a. Az év első hónapjai, különösen a január (7 nap), ezen a téren is gyengén teljesítettek, ezzel szemben a november és a december (5 illetve 10 nap) az utóbbi időkben nem túl gyakran tapasztalt, viszonylagos jó szereplést mutatott fel. Érdekesség talán még, hogy az április ezúttal sem maradt hómentes, 2 havas napot jegyezhettünk fel a középső tavaszi hónapunkban.
November 30-án majdnem 2 éve tartó rendkívüli negatív széria szakadt meg azzal, hogy ismét ónos napot regisztrálhattunk a reptéren, amihez decemberben még kettő társult, így a 2022-es teljes nullázás után tavaly legalább soványka 3 napot behúzhattunk ebből a nem túlságosan közkedvelt csapadékfajtából.
Zivatartevékenység 38 napon alakult ki a környéken, ez gyakorlatilag átlagosnak tekinthető. Ami sokkal érdekesebb, az eloszlás: a 12-ből ugyanis 10 hónapban is megfigyelhető volt legalább 1 napon dörgés-villámlás, csak a március és a december maradt ki. Ezzel pedig egy egészen különleges rekordot sikerült megdönteni: az 1901 óta íródó fővárosi adatsorban még nem fordult elő olyan év, amikor ennyire változatos lett volna a légelektromos napok eloszlása! A megelőző 122 év mindegyikében akadt ugyanis legalább 3, teljesen zivatarmentes naptári hónap. Egyébként tavaly a maximumokat tekintve a június-július-augusztusi időszak testvériesen megosztozott, ugyanis sorban 8, 8, 7 zivataros nap alakult ki ezekben a hónapokban, májusban pedig 5, vagyis ilyen értelemben viszont semmi rendkívüli nem történt.
Jégeső vagy jégdara az év során 5 napon fordult elő az állomás szűkebben vett környezetében, ami önmagában nem különösebben sok, ugyanakkor a tény, hogy ebből 2 is februárban, már jóval ritkább esemény.
Kereken 50 ködös napunk alakult ki, méghozzá a zivataros napokéhoz hasonló, igen változatos eloszlásban: egyedül a július mentesült az 1000 m alatti látásromlástól, az összes többi hónapban legalább 1 ködös napot feljegyezhettünk. Különösen az év zárása sikerült erősre, novemberben és decemberben együttesen a teljes évi szám pontosan fele, 25 nap jött össze, ebből a decemberi 17 az utóbbi évekhez képest kifejezetten magasnak nevezhető.
Hótakaró
A hótakaróra vonatkozó statisztika meglehetősen szegényes, amint azt a megelőző néhány évben is megszokhattuk már. Az év első része, tehát a 2023. januártól áprilisig terjedő időszak teljesen hótakarómentesen telt, erre a múlt század eleje óra rendelkezésre álló fővárosi adatsorban ezt megelőzően csak 1998-ban és 2007-ben láthattunk példát. Ezzel szemben decemberben hosszú-hosszú idő után előfordultak olyan havazások a főváros térségében is, melyek következményeként legalább néhány napig hó borított a talajfelszínt. Összességében 7 napon figyelhettünk meg mérhető vastagságú hótakarót a reggel 06 UTC-s mérés időpontjában, először a hónap 7-11. napjai között, majd pedig 23.án és 24-én, ezen kívül még 4 napon fordult elő hófolt. A maximális reggeli vastagság 9 cm volt 7-én.
Egyébként ezzel, hogy a 3 közül legalább az egyik karácsonyi nap reggele hótakarósnak adódott, 11 év óta nem látott eseményre került sor Pestszentlőrinc/Ferihegy térségében, azóta rendre csak egy-egy foltra futotta 2016-ban és 2021-ben.
Napfénytartam
A napsütéses órák száma magas volt 2023-ban is. A globálsugárzásból számított automata összeg 2433 órának, míg a műholdas módszerrel kapott érték 2263 órának adódott. Ez mintegy 10%-kal magasabb a sokéves átlagnál.
Ha a jelentősebb pozitív anomáliákat keressük, a február, a november és a december emelhető ki; ekkor a megszokottnál rendre mintegy 50%-kal sütött többet a Nap - ami az év utolsó 2 hónapjában a már említett, igen csapadékos jelleg mellett némiképp meglepő. A szokásosnál szignifikánsan napfényszegényebb hónap nem volt tavaly.
A napsütés nélküli napok száma 58 lett, ez a megszokottnak nagyjából 80%-a. A klimatológiai átlagnak megfelelően január és december hozta a legmagasabb értékeket 14-14 nappal. Ami talán érdekességként említhető, hogy június és július kivételével minden hónapban legalább 1 napsütés nélküli napunk előfordult.
Szél
Legvégül pedig következzen a szélstatisztika. Az egyes küszöbnapok száma (szeles, viharos, erősen viharos napok) éves összértékben 2023-ban is gyakorlatilag éppen átlagosnak adódott, azonban ebben az esetben is jókora eloszlásbeli anomáliák fedezhetők fel.
A február, az október, valamint a november a sokéves átlagnál szelesebb volt. Novembert különösen kiemelhetjük, akkor 11 napon is előfordult 25 kt-t (kb. 13 m/s) elérő széllökés, ez igen magasnak számít az évnek ebben a szakaszában. Ezzel szemben a május és a szeptember a szokásosnál jóval szélcsendesebb lett, olyannyira, hogy az utolsó tavaszi hónapunkban az elvárható 10 szeles nap helyett mindössze 2 alakult ki, ez a XXI. században az eddigi legalacsonyabb érték.
Viharos (35 kt-t, azaz kb. 18 m/s-ot elérő) szél 7 hónapban fordult elő a reptér környezetében, ebből a szempontból a február végzett az élen, akkor 4 napon is feljegyezhettünk ilyen jelenséget - mondhatni, az utóbbi idők téli klimatológiai sajátosságainak megfelelően.
Erősen viharos napunk a tavalyi évben csak egyetlen egy alakult ki, az azonban minden vitt, a szó valódi értelmében is. A fentebb már emlegetett, augusztus 4-i zivatarhoz kapcsolódóan kereken 70 kt-s (36 m/s-os) széllökést regisztráltunk, amelynél erősebb a reptéri mérések történetében (a jelenleg feldolgozott, még nem 100%-ig teljes adatsor alapján) ezidáig nem fordult elő.
Adatok
Hőmérséklet
- éves középhőmérséklet: 12,38 ºC (az 1991-2020-as normálhoz képest +1,44 ºC)
- legmagasabb napi maximum: 36,5 ºC (08. 28.)
- legalacsonyabb napi minimum: -11,5 ºC (02. 10.)
- legnagyobb napi hőingás: 21,3 ºC (07. 10.)
Hőmérsékleti küszöbnapok
- nyári napok (Tmax >= 25,0 ºC) száma: 108
- hőségnapok (Tmax >= 30,0 ºC) száma: 43
- forró napok (Tmax >= 35,0 ºC) száma: 6
- trópusi napok (Tmin >= 20,0 ºC) száma: 2
- fagyos napok (Tmin <= 0,0 ºC) száma: 88
- téli napok (Tmax <= 0,0 ºC) száma: 0
- zord napok (Tmin <= -10,0 ºC) száma: 4
Csapadék
- éves csapadékösszeg: 847,4 mm (az 1991-2020-as normál 148%-a)
- legnagyobb napi csapadékösszeg: 79,7 mm (08. 04.)
- csapadékos napok száma: 204
- mérhető csapadékú (>= 0,1 mm) napok száma: 138
Vizuális megfigyelések
- havas napok száma: 33
- ónos napok száma: 3
- zivataros napok száma: 38
- jégesős napok száma: 5
- ködös napok száma: 50
Hótakaró
- hótakarós napok száma: 7
- abszolút hótakarós (hótakaró + folt, lepel) napok száma: 11
- a hótakaró vastagságának maximuma: 9 cm (12. 07.)
Napfénytartam
- éves automata összeg: 2433,3 óra
- éves műholdas számított összeg: 2262,6 óra
- napsütés nélküli napok száma: 58
Szél
- szeles napok (Vmax >= 25 kt) száma: 82
- viharos napok (Vmax >= 35 kt) száma: 16
- erősen viharos napok (Vmax >= 47 kt) száma: 1
- a legerősebb széllökés: 70,0 kt (08. 05.)
(A csapadékmennyiségre és a hótakaróra vonatozó mérési adatok a néhány km-re fekvő pestszentlőrinci állomásról származnak.)
Elemzés
A mögöttünk hagyott év rendkívül melegnek és - ingadozó, de például a 2022-es évinél kevésbé szélsőséges eloszlás mellett - összességében igen csapadékosnak adódott.
Hőmérséklet
Az éves középhőmérséklet 12,4 ºC lett. Ezzel az eddig feljegyzett legmelegebb évet zártuk nemcsak a reptéri mérések 74 éves történetében, hanem az 1780 óta Budapestre rendelkezésre álló, homogenizált, interpolált (nem hivatalos) adatsort tekintve is. Hogy milyen rekordmagasságokban járunk mostanában, azt jól jellemzi egyfelől a tény, hogy még az eddigi listavezető 2019-es évet is 0,2 ºC-kal előztük meg. Másfelől ez a fenti érték +2,5 ºC-os anomáliát jelent az 1780-2000-es történelmi normálhoz képest, aminek következtében az elmúlt 10 évből immár 5(!) alkalommal is 2 °C fölötti eltérést sikerült produkálni - nos hát ennyit a legfeljebb másfél fokos melegedést kitűző klímacélokról.
És csak hogy teljesen pontosak legyünk: még a hivatalos kimutatásokban jelenleg használatos 1991-2020-as normált alapul véve is 1,4 °C fölötti pozitív eltérés jött össze az év végére.
A 12 hónapból tulajdonképpen 9 (januártól márciusig illetve júliustól decemberig) az átlagosnál jóval melegebbnek (> 2 ºC-os anomália) adódott. De még ezek között is külön említést érdemel egyfelől a január a maga 3,9 ºC-os havi közepével (ez +6,4 ºC-os anomáliát jelent, nem sokkal elmaradva a híres-hírhedt 2007-es januártól); valamint a szeptemberi 20,0 ºC, amely a mérések történetének legmagasabb havi közepe lett, és gyakorlatilag megfelelt egy átlagos nyári hónapnak.Ha évszakos bontásban vizsgáljuk, akkor is hasonló magasságokba jutunk: a tél a második legmelegebb, az ősz pedig a legmelegebb lett az elmúlt 243 évben.
Érdekesség, hogy viszont mindeközben az elmúlt évekre jellemző tavaszi hűvösebb időszak 2023-ban is megjelent, igaz, ezúttal már kevésbé szélsőséges formában, hiszen csak az április maradt el a sokévi átlagtól.
Ami a nyári jellegű küszöbnapokat illeti, a legmelegebb évszakunkat most az egy évvel korábbinál kevésbé drasztikus hőhullámok jellemezték, emiatt "csak" 43 hőség- valamint 6 forró nap alakult ki a repülőtér térségében. A szezon legmagasabb hőmérséklete igen sokára, augusztus 28-án állt be (36,5 ºC). Nyári napból hajszálpontosan annyi fordult elő (108 nap), mint egy évvel korábban, viszont az eloszlása megérdemel néhány szót. Azon, hogy egy adott év valamelyik (vagy akár több) nyári hónapjában a maximális közeli nyári nap forduljon elő, már nem igazán lepődünk meg; 2023-ban éppen a július hozott 30 ilyen napot. Ugyanakkor az, hogy szeptemberben is 25 napon elérte a napi maximum a 25 °C-ot, még az utóbbi évek meleg éghajlatát tekintve is kiemelkedőnek számít, egészen pontosan rekordbeállítás az 1932-es szeptemberrel.
A másik oldalt, vagyis a téli küszöbnapokat megvizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy az év ezúttal is gyengén teljesített. Az utóbbi években (leggyakrabban a tavaszi hideg helyzeteknek köszönhetően) legalább a fagyos napok száma úgy-ahogy elfogadhatóan alakult, a tavalyi 88 nap azonban igencsak elmarad a sokéves átlagtól. Olyannyira, hogy például a XXI. században ennél kevesebbet csak 3 naptári évben (2009, 2014 és 2019) jegyezhettünk fel. Szélsőségesen késői vagy korai fagy ezúttal nem fordult elő a térségben.
2023-ban 4 darab zord nap alakult ki, ez is igen soványnak mondható, főként, hogy mindez egyetlen hónapra (február) koncentrálódott, vagyis januárban és decemberben egyetlen napon sem süllyedt a hőmérséklet -10 ºC alá. A december egyébként különösen szegényes lett az utolsó időkben ilyen téren: 2019 óta egyáltalán nem fordult elő zord napunk az évnek ebben a szakaszában. Összességében a tavalyi év leghidegebb napja február 10. lett, -11,5 ºC-os minimummal.
A küszöbnapokra visszatérve, a téli napokról az egy évvel ezelőtti, 2022-es összefoglalóban a következőt írtam: "Egész évben mindössze egyetlen napon maradt a maximum-hőmérséklet fagypont alatt, ez az 1901 óta a fővárosra rendelkezésre álló ilyen típusú adatsorban példa nélküli." Nos, 2023-ban még ezt is sikerült alulmúlni, ugyanis a naptári évben egyetlen(!) téli nap sem alakult ki, ehhez bővebb kommentárt nem is fűznék. Talán csak annyit, hogy a történelmi klímaátlag amúgy 26 nap volt, valamikor nem is olyan régen...
Hőmérséklet terén még egy dolog maradt hátra. Az előző, rendkívül száraz évben tapasztalt rekord nagyságú napi hőingások a nedvesebb légtömegeknek és a csapadékosabb időnek köszönhetően ezúttal elmaradtak. Illetve az abszolút érték némileg meglepő módon nem késő télen vagy tavasszal állt be, hanem július 10-én (21,3 ºC).
Csapadék
Budapest-Pestszentlőrincen az éves csapadékösszeg 847 mm-nek adódott.
Ezzel az 1841 óta a fővarosra rendelkezésre álló, homogenizált, nem hivatalos adatsorban a 3.(!) legcsapadékosabb évet tudhatjuk magunk mögött, 2014 (916 mm) és 2010 (875 mm) után. Az utóbbi idők olykor kétségtelenül száraz évei mellett tehát elmondható, hogy ellenpontként az immár 184 évre visszatekintő adatsor három dobogósa az elmúlt 14 évből került ki. Ráadásul, ezúttal még csak az sem igaz, hogy kizárólag az erős konvektív szezon és egy-egy jó helyen betaláló zivatarcella okozta a nagy mennyiséget. Az igen emlékezetes augusztus 3-4-i két nap 115 mm-es együttes összege azért természetesen igen jelentősen hozzájárult az év végi szummához, azonban emellett a januári, a novemberi és a decemberi összeg is egyenként 100 mm felett alakult, márpedig ezekben a hónapokban döntően nem konvektív jellegű csapadékok fordultak elő. Ezek közül is feltétlenül ki kell emelni a januárt: a maga 116 mm-es összegével a 184 éves adatsorban óriási rekordot állított fel, 25 mm-t verve a korábbi csúcstartó 1856-os és 1886-os évekre.
A sokéves átlagnál jelentősen szárazabbnak 2023-ban csak a július és a szeptember adódott.
A csapadékos napok száma 204, a mérhető csapadékúaké pedig 138 lett, mindkettő az átlagosnál magasabb szám.
Vizuális megfigyelések
A vizuálisan megfigyelt jelenségekről is essen néhány szó.
Összesen 33 napon fordult elő havazás vagy egyéb téli csapadék, ez a szokásosnak kb. a 75%-a. Az év első hónapjai, különösen a január (7 nap), ezen a téren is gyengén teljesítettek, ezzel szemben a november és a december (5 illetve 10 nap) az utóbbi időkben nem túl gyakran tapasztalt, viszonylagos jó szereplést mutatott fel. Érdekesség talán még, hogy az április ezúttal sem maradt hómentes, 2 havas napot jegyezhettünk fel a középső tavaszi hónapunkban.
November 30-án majdnem 2 éve tartó rendkívüli negatív széria szakadt meg azzal, hogy ismét ónos napot regisztrálhattunk a reptéren, amihez decemberben még kettő társult, így a 2022-es teljes nullázás után tavaly legalább soványka 3 napot behúzhattunk ebből a nem túlságosan közkedvelt csapadékfajtából.
Zivatartevékenység 38 napon alakult ki a környéken, ez gyakorlatilag átlagosnak tekinthető. Ami sokkal érdekesebb, az eloszlás: a 12-ből ugyanis 10 hónapban is megfigyelhető volt legalább 1 napon dörgés-villámlás, csak a március és a december maradt ki. Ezzel pedig egy egészen különleges rekordot sikerült megdönteni: az 1901 óta íródó fővárosi adatsorban még nem fordult elő olyan év, amikor ennyire változatos lett volna a légelektromos napok eloszlása! A megelőző 122 év mindegyikében akadt ugyanis legalább 3, teljesen zivatarmentes naptári hónap. Egyébként tavaly a maximumokat tekintve a június-július-augusztusi időszak testvériesen megosztozott, ugyanis sorban 8, 8, 7 zivataros nap alakult ki ezekben a hónapokban, májusban pedig 5, vagyis ilyen értelemben viszont semmi rendkívüli nem történt.
Jégeső vagy jégdara az év során 5 napon fordult elő az állomás szűkebben vett környezetében, ami önmagában nem különösebben sok, ugyanakkor a tény, hogy ebből 2 is februárban, már jóval ritkább esemény.
Kereken 50 ködös napunk alakult ki, méghozzá a zivataros napokéhoz hasonló, igen változatos eloszlásban: egyedül a július mentesült az 1000 m alatti látásromlástól, az összes többi hónapban legalább 1 ködös napot feljegyezhettünk. Különösen az év zárása sikerült erősre, novemberben és decemberben együttesen a teljes évi szám pontosan fele, 25 nap jött össze, ebből a decemberi 17 az utóbbi évekhez képest kifejezetten magasnak nevezhető.
Hótakaró
A hótakaróra vonatkozó statisztika meglehetősen szegényes, amint azt a megelőző néhány évben is megszokhattuk már. Az év első része, tehát a 2023. januártól áprilisig terjedő időszak teljesen hótakarómentesen telt, erre a múlt század eleje óra rendelkezésre álló fővárosi adatsorban ezt megelőzően csak 1998-ban és 2007-ben láthattunk példát. Ezzel szemben decemberben hosszú-hosszú idő után előfordultak olyan havazások a főváros térségében is, melyek következményeként legalább néhány napig hó borított a talajfelszínt. Összességében 7 napon figyelhettünk meg mérhető vastagságú hótakarót a reggel 06 UTC-s mérés időpontjában, először a hónap 7-11. napjai között, majd pedig 23.án és 24-én, ezen kívül még 4 napon fordult elő hófolt. A maximális reggeli vastagság 9 cm volt 7-én.
Egyébként ezzel, hogy a 3 közül legalább az egyik karácsonyi nap reggele hótakarósnak adódott, 11 év óta nem látott eseményre került sor Pestszentlőrinc/Ferihegy térségében, azóta rendre csak egy-egy foltra futotta 2016-ban és 2021-ben.
Napfénytartam
A napsütéses órák száma magas volt 2023-ban is. A globálsugárzásból számított automata összeg 2433 órának, míg a műholdas módszerrel kapott érték 2263 órának adódott. Ez mintegy 10%-kal magasabb a sokéves átlagnál.
Ha a jelentősebb pozitív anomáliákat keressük, a február, a november és a december emelhető ki; ekkor a megszokottnál rendre mintegy 50%-kal sütött többet a Nap - ami az év utolsó 2 hónapjában a már említett, igen csapadékos jelleg mellett némiképp meglepő. A szokásosnál szignifikánsan napfényszegényebb hónap nem volt tavaly.
A napsütés nélküli napok száma 58 lett, ez a megszokottnak nagyjából 80%-a. A klimatológiai átlagnak megfelelően január és december hozta a legmagasabb értékeket 14-14 nappal. Ami talán érdekességként említhető, hogy június és július kivételével minden hónapban legalább 1 napsütés nélküli napunk előfordult.
Szél
Legvégül pedig következzen a szélstatisztika. Az egyes küszöbnapok száma (szeles, viharos, erősen viharos napok) éves összértékben 2023-ban is gyakorlatilag éppen átlagosnak adódott, azonban ebben az esetben is jókora eloszlásbeli anomáliák fedezhetők fel.
A február, az október, valamint a november a sokéves átlagnál szelesebb volt. Novembert különösen kiemelhetjük, akkor 11 napon is előfordult 25 kt-t (kb. 13 m/s) elérő széllökés, ez igen magasnak számít az évnek ebben a szakaszában. Ezzel szemben a május és a szeptember a szokásosnál jóval szélcsendesebb lett, olyannyira, hogy az utolsó tavaszi hónapunkban az elvárható 10 szeles nap helyett mindössze 2 alakult ki, ez a XXI. században az eddigi legalacsonyabb érték.
Viharos (35 kt-t, azaz kb. 18 m/s-ot elérő) szél 7 hónapban fordult elő a reptér környezetében, ebből a szempontból a február végzett az élen, akkor 4 napon is feljegyezhettünk ilyen jelenséget - mondhatni, az utóbbi idők téli klimatológiai sajátosságainak megfelelően.
Erősen viharos napunk a tavalyi évben csak egyetlen egy alakult ki, az azonban minden vitt, a szó valódi értelmében is. A fentebb már emlegetett, augusztus 4-i zivatarhoz kapcsolódóan kereken 70 kt-s (36 m/s-os) széllökést regisztráltunk, amelynél erősebb a reptéri mérések történetében (a jelenleg feldolgozott, még nem 100%-ig teljes adatsor alapján) ezidáig nem fordult elő.
Adatok
Hőmérséklet
- éves középhőmérséklet: 12,38 ºC (az 1991-2020-as normálhoz képest +1,44 ºC)
- legmagasabb napi maximum: 36,5 ºC (08. 28.)
- legalacsonyabb napi minimum: -11,5 ºC (02. 10.)
- legnagyobb napi hőingás: 21,3 ºC (07. 10.)
Hőmérsékleti küszöbnapok
- nyári napok (Tmax >= 25,0 ºC) száma: 108
- hőségnapok (Tmax >= 30,0 ºC) száma: 43
- forró napok (Tmax >= 35,0 ºC) száma: 6
- trópusi napok (Tmin >= 20,0 ºC) száma: 2
- fagyos napok (Tmin <= 0,0 ºC) száma: 88
- téli napok (Tmax <= 0,0 ºC) száma: 0
- zord napok (Tmin <= -10,0 ºC) száma: 4
Csapadék
- éves csapadékösszeg: 847,4 mm (az 1991-2020-as normál 148%-a)
- legnagyobb napi csapadékösszeg: 79,7 mm (08. 04.)
- csapadékos napok száma: 204
- mérhető csapadékú (>= 0,1 mm) napok száma: 138
Vizuális megfigyelések
- havas napok száma: 33
- ónos napok száma: 3
- zivataros napok száma: 38
- jégesős napok száma: 5
- ködös napok száma: 50
Hótakaró
- hótakarós napok száma: 7
- abszolút hótakarós (hótakaró + folt, lepel) napok száma: 11
- a hótakaró vastagságának maximuma: 9 cm (12. 07.)
Napfénytartam
- éves automata összeg: 2433,3 óra
- éves műholdas számított összeg: 2262,6 óra
- napsütés nélküli napok száma: 58
Szél
- szeles napok (Vmax >= 25 kt) száma: 82
- viharos napok (Vmax >= 35 kt) száma: 16
- erősen viharos napok (Vmax >= 47 kt) száma: 1
- a legerősebb széllökés: 70,0 kt (08. 05.)