Globális jelenségek
Különbözõ hullámhosszakon felvett mûholdképekkel a nedves (olvadó) és a "tiszta" hó ill. jég megbízhatóan elkülönül. A gyenge pont az, hogy a felhõvel borított területekrõl nincs információ. (De Grönland belsejében azért ritkán borult az ég, és épp itt megy ritkaságszámba az olvadás.)
Mûholdas megfigyelések kb. 30 éve vannak, azóta a legnagyobb egyidejûleg olvadó terület Grönland 55%-a volt (idén 97%). A jégsapka tetején mélyített fúrásokból (ahol jól meg lehet különböztetni az olvadás után összefagyott havat a simán tömörödött változattól) az derült ki, hogy 1889-ben volt utoljára hasonló esemény.
A jégsapka tetején egyébként van meteorológiai állomás, az adatokból az is kiderül, hogy a tengerszint feletti magasság 3207 m: Link
Mûholdas megfigyelések kb. 30 éve vannak, azóta a legnagyobb egyidejûleg olvadó terület Grönland 55%-a volt (idén 97%). A jégsapka tetején mélyített fúrásokból (ahol jól meg lehet különböztetni az olvadás után összefagyott havat a simán tömörödött változattól) az derült ki, hogy 1889-ben volt utoljára hasonló esemény.
A jégsapka tetején egyébként van meteorológiai állomás, az adatokból az is kiderül, hogy a tengerszint feletti magasság 3207 m: Link