A kultúrnövények (kaja) minimum 95%-a abszoút tájidegen, ez kétségtelen, kezdve a ma búzaként ismert közel-keleti vad fûvel... Ha a hazaiság elvén termelnénk, akkor Európában csak káposztát, répát, almát meg mákot lehetne termelni... Kb. ezek lettek Európában háziasítva. Mákos káposzta, nyamm! :-)
Idegen a köles, a borsó, a bab, a tök, az összes gabona, a Floo által felsorolt késõi kultúrnövények (s még sok más), a gyümölcsfáink (az almát Európában háziasították, valószínû a körtét is), kivéve a vadon, erdõn-mezõn megtermõ gyümölcsöket (szeder, málna, áfonya, szamóca, stb.).
Nem szabad keverni a táplálékul, kertben gondosan termelt növényeket és behurcolt vadon élõ növényeket (állatokat). A háziasított növények nem nagyon tudnak olyan életmódot felvenni, nagyon nagy részük legalábbis, hogy az ember segítsége nélkül szaporodni legyenek képesek, legtöbbjüknek eltûnt, vagy önmagát terjeszteni képesbõl rejtett lett a magjuk is. Ezek bizonyosan nem fognak a vad növénytársulásokban kárt okozni. A természetes növénytársulásaink is csak párezer évesek, a jégkor után a jég visszahúzódásával, a melegebb klíma térhódításával alakultak ki (ennek köszönhetõ, hogy még mindig vannak jégkori reliktumfajaink), a tölgyek, bükkök se olyan régóta honosak a Kárpát-medencében, mint gondolnánk. A természet az ember keze "munkája" nélkül is alakul, csak nem olyan drasztikus mértékben, hogy egy életközösség azt rövid idõ alatt megsínylené (de erre is van példa, pl. az elzárt völgyekben, stb.).
Szóval ne keverjük a természetes növénytakarót a kultúrnövényekkel.