Légköroptika
Link
Most mennek fel a képek, 3-4 perc még és nézhetitek
Be kellett vennem egy andaxint, már szinte rosszul voltam, úgy remegtem...
Mentem piacra reggel korán, kucsmagombát venni. Vártam egy csomót az Éva nénire, mert elment meginni a reggeli felesét, a gombaszakértõ ment utána a kocsmába... Szóval hoztam gombát. Nos, kilépve a piacról már látszott a nap-oszlop. Aztán átmentem a zebrán a buszmegállóba, már látszott a bal oldali melléknap, bár még halványan. Mire megjött a buszom, elõbújt a felsõ érintõ is. Úton hazafelé végig fotóztam... Elõbb leszálltam a buszról, szatyor gombával, meg egy hátizsákkal, melyben retek és újhagyma volt... Lóg a kabátom, lóg a fotómasina a nyakamban és ugrándozok ki-be a házak árnyékai közt... Egy darabig gondolkodtam, hogy hazaszaladjak-e lerakni a cuccot. De inkább fotóztam gombával, retekkel, hagymával... A naposzlop alul-felül látszott benn a halo közepében... Aztán amikor minden megvolt, hazajöttem, felnyomtam a gépre a képeket, majd mentem le megint, a lehetõ legjobbkor... Kilépek a házból, VILÁGÍT felettünk a CZA. Életem legélénkebb színû-fényû CZA-ja! Kijjebb megyek, hogy mi van még. Minden a régiben: melléknapok, UTA, 22-es, ÉS ott virít a felsõ oldalív! ! ! !
Azt hittem, összeesek! A melléknapív jobb oldalon szép hosszú volt, sajnos nem volt olyan pont, ahonnan teljesen végignézhettem volna rajta, bal oldalon rövidebb volt. Nem tartom kizáûrtnak, hogy volt rajta 120-as melléknap, mert olyan brutális volt minden, hogy ez már kismiska lett volna...
Na megyek gombát sikálni, fõzni. :-) Melléknapok még megvannak most is,
Most mennek fel a képek, 3-4 perc még és nézhetitek
Be kellett vennem egy andaxint, már szinte rosszul voltam, úgy remegtem...
Mentem piacra reggel korán, kucsmagombát venni. Vártam egy csomót az Éva nénire, mert elment meginni a reggeli felesét, a gombaszakértõ ment utána a kocsmába... Szóval hoztam gombát. Nos, kilépve a piacról már látszott a nap-oszlop. Aztán átmentem a zebrán a buszmegállóba, már látszott a bal oldali melléknap, bár még halványan. Mire megjött a buszom, elõbújt a felsõ érintõ is. Úton hazafelé végig fotóztam... Elõbb leszálltam a buszról, szatyor gombával, meg egy hátizsákkal, melyben retek és újhagyma volt... Lóg a kabátom, lóg a fotómasina a nyakamban és ugrándozok ki-be a házak árnyékai közt... Egy darabig gondolkodtam, hogy hazaszaladjak-e lerakni a cuccot. De inkább fotóztam gombával, retekkel, hagymával... A naposzlop alul-felül látszott benn a halo közepében... Aztán amikor minden megvolt, hazajöttem, felnyomtam a gépre a képeket, majd mentem le megint, a lehetõ legjobbkor... Kilépek a házból, VILÁGÍT felettünk a CZA. Életem legélénkebb színû-fényû CZA-ja! Kijjebb megyek, hogy mi van még. Minden a régiben: melléknapok, UTA, 22-es, ÉS ott virít a felsõ oldalív! ! ! !
Azt hittem, összeesek! A melléknapív jobb oldalon szép hosszú volt, sajnos nem volt olyan pont, ahonnan teljesen végignézhettem volna rajta, bal oldalon rövidebb volt. Nem tartom kizáûrtnak, hogy volt rajta 120-as melléknap, mert olyan brutális volt minden, hogy ez már kismiska lett volna...
Na megyek gombát sikálni, fõzni. :-) Melléknapok még megvannak most is,