(Akkor – közkívánatra – a Költõ visszatér, hogy feloldjuk ezt a "fülledt"-kérdést!)
Szóval, a FÜLLEDTSÉG nem a levegõ hõmérsékletének, hanem páratartalmának, ha úgy tetszik párásságának egy sajátos – élettani szemszögû – jellemzése ill. minõsítése; jóllehet természetszerûleg a hõmérséklettõl, mint a levegõ párabefogadó képességét befolyásoló elemtõl is függ.
Arra kell kitérnünk, hogy az ember – mint sok más állat, növény is – "vízhûtéses": bõrének lyukacskáin sós-savas nedvességet présel ki, mely onnan önmagától elpárologva hûti a felületét. (Erre – hasonlóképp a motorokhoz – egyáltalán nem csak melegben van szükség: fizikai munkavégzés közben, önmagában az energia-termelésünktõl is "kimelegszünk": pl. aki hasogatott fát -20°C-ban, tudja mire gondolok...) Vagyis párát kell nyomnunk a környezõ levegõbe, ami csak a levegõ saját párájának nyomása ellenében történhetik. (Ez is egyfajta gázpumpálás, csak a vízgõzzel.) Ám ha a levegõ páranyomása egy bizonyos érték fölé emelkedik, erre nem vagyunk képesek, "szakad rólunk a víz": nem tud eltávozni. Rokon jelenség ezzel, hogy nagyobb nyomás alatt a víz sem forr fel ugyanazon a hõmérsékleten, azaz a vízgõz nem tud gázként kiszabadulni; és fordítva: a magashegyi alacsonyabb nyomáson már jóval 100°C alatt forr. (Ugyanígy hiába a legkorszerûbb lélegzõ anyagú kabát esõben, ha az kívül vizes, nincs hova kinyomnia az izzadtságot.)
Tehát fülledtségrõl AKKOR BESZÉLÜNK, HA a levegõ páranyomása, azaz a már benne levõ vízgõz nyomása egy adott érték, nevezetesen – ember esetében – 19hPa fölé emelkedik, gátolva ezzel a szervezetet hûtõ izzadást.
"Nao"-nak részben igaza van: ez 32°C-os levegõben 40% páratartalomtól fölfelé jelentkezik. Ám ez alacsonyabb hõmérsékletû, egyáltalán nem meleg levegõben is bekövetkezhet; ott ehhez ugyan – meglepõ módon – nagyobb viszonylagos páratartalom kell (pl. 20°C-on 80%), mert alacsonyabb hõm.-en a levegõ párájának nyomása is kisebb. (Az már egy másik kérdés, hogy ez azon a hõm.-en kevesebb vizet jelent, meg hogy megmarad-e egyáltalán vízgõzként a levegõben, vagy eleve kicsapódik – egyáltalán nem javítva a helyzeten...) Pl. tavaly õszutón, amikor borús, párás idõben a Bakonyban járt a MetNet, egyáltalán nem volt meleg (fagyott tócsát, jégcsapos zúgót is fényképeztünk MetFickóval!), mégis mindenki izzadt a kaptatón (nemcsak Gambuc): "fülledt volt az idõ".
Fontos még megjegyezni, hogy fentiek szélcsendre vonatkoznak: a szél ugye a pára folyamatos elszállításával segíti a párolgást, azaz csökkenti a fülledtséget.

Önmagában a magas léghõméréklet minõsítésére a HÕSÉG fogalma szolgál – ld az RSOE-s "Nomad" oldalait a hõségriadó témájában.
Ennek határértékei önkényesebbek; arról van szó, hogy a 3x°C-os hõmérsékletek közelítik, ezért terhelés esetén könnyen átlépik az egyes szervek egészséges mûködésének alaphõmérsékletét (nem mindnek 36°C!).