Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Szóval mégegyszer, a fülledtségnek VAN meghatározása: 19hPa-os (víz)páranyomás felett; ill. ezek alapján az ilyen napot is meg lehet határozni.
A "HEAT-INDEX" – v. "hitzeindex" (ld. pl. GFS-diagramme), stb. – meg a hõm. és a páratart.-ból képzett hõmérsékleti érték (vagyis valójában nem egy mutató, mint ahogy az angolszász nevezi): amilyen meleg(ebb)nek éljük meg az adott hõmérsékletet, mivelhogy magasabb páranyomásnál – s ez ugye mindkettõ függvénye – kevésbé tudunk párologtatni. (Alacsony páratart. vagy/és hõm.-nél közel azonos a léghõm.-tel.) Azért szokták külön kiemelni a 32°C és 40%RH feletti tartományt, mert bizonyos szervek ilyen hõm.-en eleve kezdenek rosszul mûködni, s ilyenkor még az önhûtésére sincs esély: hõgutaütés következhet be; a hûvösebb fülledtség "csak" kellemetlen ill. fizikai megterhelés esetén gond. Magyarul hívhatnók pl. "fülledt-hõmérséklet"-nek, a nedves-hõmérséklet (a harmatpont ikertestvére) mintájára.
Viszont jogos, és nyelvileg szép megjegyzés a "NYIRKOS(SÁG)" fogalma! (de nem rövid "i"?) – amit én "vizes"-nek minõsítettem alant: a hûvös miatt kicsapódásra hajlamos párásságot nevezik így.
A "WIND-CHILL" (már hogyne ne vágna a témába!?), magyarul mondhatjuk "szélhûtés" ill. "szélhûtéses hõm.", a fülledtség "hûtõ" párja: de nemcsak a párologtatás (túl)fokozása, hanem a test körül kialakuló hõköpeny szétfújása is az oka; ez utóbbi különösen fagypont felé válik meghatározóvá. (Továbbá észrevétlenül ki is lehet száradni!) Ez viszont nemcsak "hidegben" lehet jelentõs: pl. ha a munkavégzésre kellemes 15°C-ban szerelsz a HHH-i tornyon, ahol nem ritka a folyamatos 10m/s-os szél, azt 5°C-nak éled meg, amiben az ujjak már gémberednek! Vagy hozhatnánk még pl.-nak, amikor nyitott jármûvön, de akár a lassú, de folyamatos léghûtéstõl "huzatot kapunk", stb.
(Egyébként szerintem az ilyen kérdezz/cáfolj-felelek kifejezetten jót tesz az önmûvelõdésnek, csak ne csapjon át személyeskedésbe! Nao a tanulmány értelmezésében lehetett volna figyelmesebb. Meg azt nem értem, hogy aki ilyen szép magyar szavakat is elõkerít ("nyirkosság"), miért "káromkodik" oly sokszor új-atlantiul?... másért nem haragszom rá!)
A "HEAT-INDEX" – v. "hitzeindex" (ld. pl. GFS-diagramme), stb. – meg a hõm. és a páratart.-ból képzett hõmérsékleti érték (vagyis valójában nem egy mutató, mint ahogy az angolszász nevezi): amilyen meleg(ebb)nek éljük meg az adott hõmérsékletet, mivelhogy magasabb páranyomásnál – s ez ugye mindkettõ függvénye – kevésbé tudunk párologtatni. (Alacsony páratart. vagy/és hõm.-nél közel azonos a léghõm.-tel.) Azért szokták külön kiemelni a 32°C és 40%RH feletti tartományt, mert bizonyos szervek ilyen hõm.-en eleve kezdenek rosszul mûködni, s ilyenkor még az önhûtésére sincs esély: hõgutaütés következhet be; a hûvösebb fülledtség "csak" kellemetlen ill. fizikai megterhelés esetén gond. Magyarul hívhatnók pl. "fülledt-hõmérséklet"-nek, a nedves-hõmérséklet (a harmatpont ikertestvére) mintájára.
Viszont jogos, és nyelvileg szép megjegyzés a "NYIRKOS(SÁG)" fogalma! (de nem rövid "i"?) – amit én "vizes"-nek minõsítettem alant: a hûvös miatt kicsapódásra hajlamos párásságot nevezik így.
A "WIND-CHILL" (már hogyne ne vágna a témába!?), magyarul mondhatjuk "szélhûtés" ill. "szélhûtéses hõm.", a fülledtség "hûtõ" párja: de nemcsak a párologtatás (túl)fokozása, hanem a test körül kialakuló hõköpeny szétfújása is az oka; ez utóbbi különösen fagypont felé válik meghatározóvá. (Továbbá észrevétlenül ki is lehet száradni!) Ez viszont nemcsak "hidegben" lehet jelentõs: pl. ha a munkavégzésre kellemes 15°C-ban szerelsz a HHH-i tornyon, ahol nem ritka a folyamatos 10m/s-os szél, azt 5°C-nak éled meg, amiben az ujjak már gémberednek! Vagy hozhatnánk még pl.-nak, amikor nyitott jármûvön, de akár a lassú, de folyamatos léghûtéstõl "huzatot kapunk", stb.
(Egyébként szerintem az ilyen kérdezz/cáfolj-felelek kifejezetten jót tesz az önmûvelõdésnek, csak ne csapjon át személyeskedésbe! Nao a tanulmány értelmezésében lehetett volna figyelmesebb. Meg azt nem értem, hogy aki ilyen szép magyar szavakat is elõkerít ("nyirkosság"), miért "káromkodik" oly sokszor új-atlantiul?... másért nem haragszom rá!)