Légköroptika
"A tûzhányókból származó por- és gázfelhõknek az éghajlatra gyakorolt hatását már a XVIII. század második felében felfedezte Benjamin Franklin amerikai természettudós és államférfi, akinek találmányai közé tartozik a villámhárító is. Franklin úgy vélte, az 1783-as és 1784-es év rendkívül hideg idõjárását az izlandi Laki-haasdék hatalmas kitörése okozhatta. A kitörés során a Föld mélyébõl kiszabaduló jelentõs mennyiségû gáz Izland és Észak-Európa nagy része fölött lebegett. Miután csak a kitörés kezdeti szakaszában zajlottak nagy erejû robbanások, a gázoknak csak kis része jutott fel hamufelhõk útján a magasabb légrétegekbe. Egyes tudósok szerint a forró lávamezõk fölött képzõdött konvekciós áramlások is szállíthattak – igaz lassabban – nagy mennyiségû gázt a sztratoszférába. A gõz eltorlaszolta a napsugarak egy részének útját a Földre, és ez okozta a szokatlanul hideg telet, magyarázta már Franklin is.
Az 1783-as évben egy másik nagy vulkánkitörés is történt, méghozzá Japánban. Az Asama-vulkán erupciója a mai szemlélet szerint is igazolja Franklin elméletét, már az amerikai tudós errõl a kitörésrõl mit sem tudhatott. A Japán Császárság akkoriban zárt birodalom volt, ahonnan alig érkeztek hírek a világ többi részébe."
Forrás:Link illetve a Google:Link Nem kis következmények voltak:Zimankós tél Európában és éhínség Egyiptomban...
Az 1783-as évben egy másik nagy vulkánkitörés is történt, méghozzá Japánban. Az Asama-vulkán erupciója a mai szemlélet szerint is igazolja Franklin elméletét, már az amerikai tudós errõl a kitörésrõl mit sem tudhatott. A Japán Császárság akkoriban zárt birodalom volt, ahonnan alig érkeztek hírek a világ többi részébe."
Forrás:Link illetve a Google:Link Nem kis következmények voltak:Zimankós tél Európában és éhínség Egyiptomban...