Alighanem megint megtanulhattunk valamit. A 90-es évek elejéig elég enyhe telek voltak jellemzõek (kivétel néhány, pl. 1970,1979,1985-87) és úgy gondoltuk, hogy a globális melegedés enyhe teleket hoz, míg a nyarak tûrhetõek lesznek. Valójában ugyanakkor Eurázsia tele nem a sarkvidéki jégtõl, hidegtõl függ elsõsorban. Pont az ellenkezõje zajlott az elmúlt években: hiába csökkent a jég, az óceáni,nyugati területek talán inkább még hûltek is de legalábbis nem sokat melegedtek (itt két fõ klímahatás van: óceáni és sarkvidéki irányítás). Nálunk, ahol szubtrópusi és szárazföldi klímahatás is van a másik kettõ mellett, nem biztos, hogy a sarki hatás gyengülése enyhe telet hoz. Helyettesítheti a szárazföldi és lehet cudar hideg. Ha valami oknál fogva ez sem érvényesül, akkor jön a brutálmeleg tél (akár a nyarakon tapasztalt rekordok), mint 2007-2008-ban. Szibéria hidege nem annyira a Sarkvidékébõl táplálkozik, és ha az óceáni hatás erõs, a nyugati szelek eljutnak Szibériába, akkor pont a hideget fokozhatják (inkább a tél végén) a nagy hótakaró képzõdése és az általuk kiváltott kisugárzás révén (a hóra januártól rátelepedvén a szibériai AC). Ha az AC keleten marad, akkor persze kapunk egy enyhe de általában változatos telet, ellentétben a nyarakkal, melyek vagy esõsek (ritkábban), vagy szaharaiak, de mindig melegek.