KP: nem hiszem, hogy ha egyszer megvalósul a fúziós energiatermelés, akkor utána ne tudna mindenütt elterjedni legalább úgy, ahogy az atomerõmûvek is elterjedtek. Innentõl a szolgáltatók versenyezhetnének egymással, és nem lenne senkinek extraprofitja. Nem az "atom" melletti érvként, csak példaként: a nukleáris energiában ma sem lenne senkinek olyan zsarolási potenciálja, mint az olajjal az oroszoknak vagy az OPEC-nek. (Már az uránérckészletek sincsenek annyira a világ néhány pontjára koncentrálva, mint a kõolaj, a fúzióhoz szükséges deutérium pedig minden csepp vízben ott van... Ha a D-D fúzió is megvalósul, ez elég is, de a D-T fúzióhoz is olyan kevés kell a lítiumból, hogy nem volna nehéz hosszú évekre elegendõ készletet felhalmozni. Ill. azért a Li is jó pár helyen megtalálható világszerte.)

A pazarlás szerintem is nagy hátulütõ lehet, nagy kérdés, elég érett lesz-e ahhoz az emberiség, hogy ne éljen vissza vele. szomoru De én remélem a legjobbakat... Nem az "üzemanyag" kifogyásától félek még így sem, hanem mondjuk attól, hogy a rengeteg energia birtokában öncélú környezetátalakításba kezdünk...

A 30 éves (köszönöm a pontosítást!) kor szerintem önmagában semmit nem mond, az autóval (egy futószalagon készülõ tömegtermékkel) való összehasonlítást én kissé demagóg érvnek látom. Pl. a vasúti jármûveknek sokkal több közük lehetne az autóhoz, mint az atomerõmûveknek, mégis, már ezek is jóval hosszabb életcikluson át mûködnek biztonságosan... de még rengeteg példát fel lehetne hozni.

Jó éjt!