Hogy merre fordíts a gépet, arra létezik egy ökölszabály:
általában a radiáns mellé 40-45 fokkal, és ugyanilyen
magasságba. Én ezt soha nem tartottam be, én mindíg arra
törekszem, hagy az aktuális radiáns, vagy radiánsok is a
látómezõben legyen, így könnyebb (ha nem is biztos) a
gyors rajtagság eldöntés.
Egyébként az igazán szép meteorok elcsípése nagyságrendekkel
inkább a szerencsén múlik, mint az elveken, vagy a türelmen.
Én nem tartozom a szerencsések közé szomoru
Táj bekomponálása nem könnyû, fõleg halszem esetén.
Gondolj iridium fotózásra, ott az ismert helyen ismert
haladási irányú mûhold egzakt tájképes megcsípése sem
egyszerû, ez ismeretlen helyen felvillanó meteornál inkább
szerencse dolga, bár a radiáns helyének ismerete segít abban,
hogy a képre kb. milyen irányból érkeznek meteorok.
Lehetõleg figyeld az eget szemmel is, feljegyezve a látott
mûholdak idõpontját, helyzetét. Sok okoz meteorszerû látványt
a képen, így félrevezethet.
Lényeges, hogy a géped óráját állíts be pontosan (1sec elég),
pl. DCF óra fotózásával. Azt is állapítsd meg, hogy a gép
által elmentett idõ az expó kezdetét, végét, vagy a kép felirási
idõpontját jelenti-e. Ez sorozatmódnál is lényeges.
Ha kell, még folytatom, de inkább kérdezz.