31-ére virradóan még nem volt annyi és olyan felhõzet az ország felett, ami befolyásolta volna a lehûlést. Link Link Link Link Talán a soproni csücsökbe egy-két órára benyúlt annak az osztrák középszintû felhõtömbnek a széle éjfél körül, de ott sem azért lett magas a minimum, és utána reggelig derült volt az ég megint.

A Floo által említett melegfronti felhõzet szilveszter éjjel jött. Link Link

Floo: Ebben sok igazság van, néha a szakmabeliek is képesek nagy hülyeségeket mondani. Sajnos elég sok régi dolog beidegzõdött a meteorológiában is, és sokan már nehezen, vagy egyáltalán nem fogadják el az újabb dolgokat. Viszont az újabb generációnak elvileg már szélesebb látókörûnek kellene lennie. Bár sajnos még az egyetemi oktatás tekintetében is vannak ilyen sztereotípiás dolgok, fõleg a klimatológiai jellegû tárgyaknál. (Pl. azt én teljesen feleslegesnek tartom megtanulni, hogy 2070-2100-ra hány fokkal lesz melegebb az éves középhõmérséklet és hány mm-rel változik az éves átlag csapadék (így, feltételes mód nélkül). Ráadásul közben az éghajlati modellek eredményei is változnak, 5-10 éve még az általánosan szárazabbá váló klíma volt a sláger Magyarországra nézve, most már a szárazabb nyár, de csapadékosabb tél.) Viszont ha valamit meg akarunk cáfolni, akkor sem szabad elfogultnak lenni, mert az a másik szemszögbõl ugyanúgy hat.

Egyébként az élõvilág eltolódásában van igazság, de ez nem abban merül ki, hogy mondjuk 20 éve nem lehetett itthon fügét termeszteni, most pedig igen. Hanem hogy bizonyos állat- és növényfajok számára ideálisabb lehet a klíma északabbra is, így jobban el tudnak szaporodni önállóan is. De ez mindig is így volt, és folyamatosan változott oda-vissza, a legutolsó nagy eljegesedéskor pl. a tundrára/tajgára jellemzõ élõvilággal rendelkezett ez a térség.