Ez a maghelyzet, ti. hogy stabil teknõ van Nyugat-Európa felett, a sarki hideg légtömegek ennek hátoldalán ék felõl dny felé áramlanak az atlanti partok mentén, hozzánk viszont az elõoldalon különbözõ nedvességtartalmú, igen meleg szubtrópusi légtömegek érkeznek, roppant jellemzõ tavasz közepére, második felére. Mostanában minden évben fellépett, nem egyszer nyári melegeket, sõt hõséget okozva már április végén, május elején.
Hogy a hideg légtömegek ennyire csak a nyugatot képesek meghódítani, számomra azt sejteti, hogy a sarki hidegbázis az átlagosnál jobban a grönlandi térségre korlátozódik, annak eurázsiai, észak-orosz része fejletlen, ill. túl hamar felszámolódik. De persze ez csak egy ötlet.
A nagyon meleg szaharai légtömegek igen korai, masszív beáramlása térségünkbe szerintem is forró, száraz nyárral fenyeget. De persze csak akkor, ha marad a jelenlegi verkli, ami azért nem 100%. Mindenesetre, szigorúan a jelenleg látható állapotokból kiindulva egyáltalán nem kizárható, hogy, amint egyik társunk írta, nemcsak elzárják, de le is hegesztik majd a csapokat. És persze szénné fogunk égni néhányszor. beteg beteg
Vigasztalásul viszont el lehet mondani, hogy számos évben a korán berobbanó meleg pusztán ijesztésnek bizonyult, és gyorsan jelentõs, tartós lehûlés követte azt.
Az El Nino állítólag lecseng a következõ hónapokban, és a naptevékenység a minimum felé ballag. Tudjuk, ezeknek nincs egyértelmûen kimutatható hatása idõjárásunkra, de hátha mégis...