Igen bonyolult helyzet elõtt állunk, ugyanis az eddig túlnyomórészt ciklonális elõoldali áramlást biztosító teknõ fokozatosan délnyugati irányba visszahátrál, az Azori-szigetek fölé (ahol ugyebár általában AC szokott tartózkodni). Így a már hosszabb ideje Grönland-Izland térségében tartózkodó blokkoló AC közvetlenül is beleszólhat idõjárásunkba, azzal, hogy közte, és a Skandinávia felett kimélyülõ ciklon közös áramlási rendszerében hideg levegõ indulhat meg szombattól dél felé. Véleményem szerint a hideg levegõ térhódításának jellegérõl, erõsségérõl a skandináv ciklon kiterjedése, mélysége dönthet majd, azaz minél sekélyebb maradna a ciklon, annál nagyobb esélyünk lenne, hogy a hideg zöme az Északi-Kárpátokon kívül rekedne, ha viszont 1000 hPa alá menne a ciklon, akkor nagyobb baj is lehetne belõle. A stockholmi nyomásfáklya szerint 1005 hPa lehet majd az alja, így még korántsem biztos, hogy akkora durranás lesz belõle, mint azt az - ENS-átlag alatt 5-6 fokkal búvárkodó - GFS operatív futás mutatja immár sokadik alkalommal nevet