Ez érdekes dolog, mert a kezdõdõ jégzajlásnál ugye még vékonyak a táblák, a ráhulló hó elolvad a vizes felületen. Bizonyos idõ elteltével - ahogy a zajlás erõsödik -, a táblák összeütközése folytán keletkezett jégkása felnyomódik a táblák felületére és szélére, megfagy, és olyan hatást kelt, mintha hó lenne rajta.
Az igazán szép látvány akkor következik be, amikor tavasszal az összefüggõ, vastagra hízott és behavazott (ekkor már a stabil, állandóan fagyott felület alkalmas a hó megmaradására is) állójég széttöredezik és megindul. Sajnos ezt a Dunán már aligha figyelhetjük meg valaha.. a Tiszán viszont elég gyakran.

Nagy kiváncsisággal várom, meddig fokozódik a zajlás a Dunán, mert régen voltak a jegesedéshez ilyen kitûnõ feltételek. Néhol már megjelentek a vékony táblák Komárom és Esztergom között.
Sajnos arról nem találtam információt, hogy mi lehet a helyzet a romániai-bulgáriai közös szakaszon (ahol irgalmatlan hidegek vannak már egy hete), de a 0.0°C-os vízhõméréskletbõl arra lehet következtetni, hogy nem ácsorognak a jégtörõk a kikötõkben..