Bioszféra

C.Szilvi25 tényleg szerencsés vagy, nálam február 20-án még csak elvétve hangoskodott egy-egy madár
A lentebb említett 03.13-i madárdalos reggel részlete: Link
Sokféle énekes fújta lelkesen, gerleperlekedés, még harkálykopácsolás is hallatszott.
A kórusból kiemeltem az énekeseket, akár egy madárházban járna az ember. 61 éves fülemmel én csak 5-6 madarat tudok elkülöníteni a cirregés-csivitelés-sivítás-rigófütty kusza keverékébõl különösen hogy egy közeli rigó mindent túlharsogott távolabbi társaival feleselve, de szerintem ennél több is hallható, "hang-versenyezzetek" ki mennyi madarat képes kihallani a hangversenybõl: Link
Elgondolkodtató hogy ebbõl a hangzavarból minden madár képes kihallani saját fajának "üzenetét". Erre jó példa egy gyengécske kísérlet mellyel megpróbáltam kiemelni a gerleperlekedést. Egy mélyebb és egy magasabb hangú gerle "beszélget": Link Sajnos helyenként torzul a többi madár erõs "háttérzaja" miatt. Csodálatos hogy a madarak (általában a "fülükbõl élõ" állatok) képesek a rájuk vonatkozó információkat "kiválogatni". Õk fülükkel-csöppnyi agyukkal megteszik azt amit az ember csak bonyolult eszközökkel és szoftverekkel képes... bááár azért az se kutya hogy az ember ebben is utoléri az élõvilágot- vagy tán inkább pótolja a civilizálódás során eltompult érzékeit?
A február 20-i felvételen még csak néhány madár hallatja pittyenését a kis hangoskodó mellett: Link
Egyhangúnak tetszõ jelsorozata korántsem egyhangú mint az ember hinné. Általában hatos csoportokat pittyent, de közöttük ciklikusan kezdésként 4 ill. 5 elemû jelcsoportot is hallat, egy helyen pedig még egy hetedik pittyenést is hozzátoldott a hat elemû csoporthoz. Diagramon megjelenítve az is látható hogy a pittyenések frekvenciája szûk sávon belül marad, de változik lefutásuk. Nem világrengetõ probléma, felmerült bennem ez vajon valamiféle "fonéma" lenne mint pld. az embernél pld. "á" vagy "û" hang vagy pedig egyszerûen nem képes olyan jól fegyelmezni torkát mint egy rigó.
Még diagramon bemutatok egy 5-ös jelsorozattal induló 6-os elemcsoportokban lefutó ciklust. Megfigyelhetõ az egyes csoportokban hogy a páratlan (1,3,5) jelek 3500-4000 Hz közé esnek, egy jel idõtartama 100 +/-5 msec. A szünet közöttük szintén 100 msec, a jelcsoportok közötti szünet 2 mp. Az egyes jelekben fényes foltoknak látszó (-30~ -40 dB) moduláltnak is vélhetõ (változó frekvenciájú) részek 3750-3900 Hz között eltérõen de mindig emelkedõ felfutásúak (érdekes hogy elszórtan van közöttük néhány 3830 +/- 3,9 Hz értékû egyenes vonalat formázó jel is) Minden második (páros) jelhez tartozó idõsávban egyúttal hallat egy magasabb, 6500 +/- 100 Hz körüli hangfrekvenciába esõ de halkabb (átlagosan -60 dB) jelet is. A diagramot elnézve az egyhangú pittyegés szûk sávban bár de minden jelsorozatban változik, laikus feltételezés de nem tartom lehetetlennek hogy ezek "elrendezése" is hordozhat információt ahogy a lyukszalagok vagy a Braille-írás pontjai.

Jó napot, jó kedvet Mindenkinek, csodaszép napsütés van, közeledik a tavasz Nálam a fûtés már rég kikapcsolt mert az 5°C-ra temperált helyiségek 12-14 fokra melegszenek a délelõtti napsütéstõl. Harmadik napja délelõttönként néhány órára kinyitok minden ablakot az emeleten, nem érezhetõ lehûlés (az is igaz hogy még rétegesen öltözöm) az egyetlen 16°C-ra temperált szobában sem ahol délelõttönként már szintén kikapcsol az automata. Az egyébként fûtetlen, majdnem pontosan délre nézõ emeleti dolgozószobámban a WS beltéri szerint ebben a pillanatban +16,2°C van