Globális jelenségek
A számok soha nem hazudnak, csak legfeljebb nem tudják õket értelmezni.
Ha komolyan érdekel, elküldhetem az elmúlt tíz évtized (száz év) téli statisztikáját. A természetes globális felmelegedés lassan egyébként is zajló folyamata a 70-es években ugrott meg a világon, és a tél azóta nálunk is érzékelhetõen melegebb lett.
Egész pontosan azt jelenti, hogy a 70-es, 80-as, 90-es évek mindegyike 0,8-1,2 fokkal melegebb volt, mint az elõzõ hét évtized átlaga. KOrábban is voltak egyhébb telû évtizedek, de a tíz év átlaga minden esetben legalább 0,5 fokkal alacsonyabb volt, mint az utolsó három évtized.
Az új évezered elsõ öt éve alacsonyabb volta korábbi átlagoknál, ezért a pozitív anomália várható volt. Annak a mértéke pontosan nem elõrejelezhetõ, de a tendenciája feltétlenül. Bár még négy tél hátra van az évtizedbõl, boritékolni merem, hogy melegebb telek várhatóak - nem okvetlenül annyira, mint az idei -, és a tíz tél átlaga ismét 1,3 és 2,0 fok között lesz. Pedig, most még az idei nélkül minuszos.
Ha komolyan érdekel, elküldhetem az elmúlt tíz évtized (száz év) téli statisztikáját. A természetes globális felmelegedés lassan egyébként is zajló folyamata a 70-es években ugrott meg a világon, és a tél azóta nálunk is érzékelhetõen melegebb lett.
Egész pontosan azt jelenti, hogy a 70-es, 80-as, 90-es évek mindegyike 0,8-1,2 fokkal melegebb volt, mint az elõzõ hét évtized átlaga. KOrábban is voltak egyhébb telû évtizedek, de a tíz év átlaga minden esetben legalább 0,5 fokkal alacsonyabb volt, mint az utolsó három évtized.
Az új évezered elsõ öt éve alacsonyabb volta korábbi átlagoknál, ezért a pozitív anomália várható volt. Annak a mértéke pontosan nem elõrejelezhetõ, de a tendenciája feltétlenül. Bár még négy tél hátra van az évtizedbõl, boritékolni merem, hogy melegebb telek várhatóak - nem okvetlenül annyira, mint az idei -, és a tíz tél átlaga ismét 1,3 és 2,0 fok között lesz. Pedig, most még az idei nélkül minuszos.