Miután az OMSZ a törvényi elõírások ellenére nem szolgáltatja ki a közadatokat, ezért csak a bp-i adatokból tudok dolgozni. Biztos, hogy a kép sokkal árnyaltabb lenne, ha legalább azoknak a városoknak rajta lennének a korábbi adatai, amelyek a századforduló óta szolgáltatnak adatokat.
Budapest annyiban mégis irányadó, hogy az ország közepén van. Gyakran elõfordul, hogy Keleten vagy Nyugaton jelentõsen eltér az országos jellegtõl az idõjárás. Néha persze Pesten is, de nagy átlagban azt lehet mondani, hogy 1-1,5 fokkal melegebb, mint az országos átlag.
A jelleg azonban fontos!
Ha Pesten 1997-98 rekord meleget hozott, akkor biztos, hogy az országos átlag is hasonló lehetett.
Egy-egy régió némileg eltérhet, de döntõen nem. ÉK valóban kevésbé enyhe idén, mint az ország nagy része, de a ott is sokkal enyhébb az ilyenkor várhatónál. Snowhunter adatai szerint január eddig 3,6 fokot hozott Mályiba. Ez jelentõsen alacsonyabb, mint a pesti 6-7 fok közötti átlag, ugyanakkor az a gyanúm, hogy Mályi átlaga máskor is alacsonyabb, mint a fõvárosé, legfeljebb nem 3, csak 2 fokkal. Ezt Snowhunter tudná megmondani.
De hangsúlyozom: a jelleg a lényeg! Amikor az egész tél átlaga fagyos volt Pesten, akkor az országban nem dõltek melegrekordok. Ne feledjük, egy-egy régió átlaghõmérséklete a 90 nap során nem tér el tartósan, csupán rövid ideig fordulat elõ, hogy Nyugaton havazik, hófúvás van, míg keleten locs-pocs vagy napsütés; netán fordítotva.
A 90-es évek csalókák, mert miközben 5 melegebb, 5 hidegebb volt az átlagnál, a legmelegebb téli évtized volt az elmúlt évszázadban. Azaz, amikor melegebb volt, jelentõsebb volt a pozitív anomália, mint amikor hûvösebb. Nem hinném, hogy Pápa, vagy bármely magyar város szöges ellentétben lenne ezzel. De ezt akkor látnánk tisztábban, ha az OMSZ nem titkolná az adatokat.