Én is mindig örültem a fecskék érkezésének, elgyönyörködtem kecses vonalaikban, bravúros röptükben. Régebben több fészket is raktak nyaranta az eresz alá, voltak kisfecskéink.
Úgy látszik, ennek már vége. szomoru Múlt évben is nagyon kevés volt a fecske errefelé, idén pedig nyomuk veszett. Sem a gyõr-tatai teraszvidéken (ahol lakom), sem a szomszédos Szigetközben (ahol gyakran járok) nem találkoztam velük ezen a tavaszon. A Balaton keleti medencéjének környékét ismerem még elég jól, tíz napja voltam lenn, akkor még ott sem volt fecske.
A fecskék vészes fogyatkozásáról egyébként már azelõtt is olvastam, rossz idõjárási körülményeket, és az olaszok fecskevadász szenvedélyét említették okként az írások. Akkor még nem hittem komolyan, hogy ki is veszhet nálunk ez a kedves madárka.
Az is igaz, a mi vidékünk (Gyõr és környéke) természetkárosítás szempontjából nagyon terhelt. Ide nagyon "befújt a nyugati civilizáció szele", és fõként ártalmakat hozott magával. Nagyforgalmú, zajos, nyüzsgõ tranzit-táj lettünk, nem békességes, nem természet és emberbarát. Nem tudom megítélni, az évrõl-évre növekvõ autóáradatnak milyen szerepe van pl. a madárfajok elõfordulási gyakoriságának megváltozásában, de hogy valamekkora van, az bizonyos. Tizenhét évvel ezelõtt, mikor kiköltöztünk a város mellé, csodálkozva láttam, hogy ellentétben a belvárossal, itt a fecske sok, feketerigó viszont nincs. Akkor még kevés volt az autó errefelé. Ahogy egyre szaporodtak a jármûvek a közelben húzódó fõúton, fogyatkozni kezdtek a fecskék, ellenben megjelent a feketerigó, ez az életerõs, tipikusan urbánus faj. Tavaly már nem fészkelt nálunk fecske, most pedig már nincs is. Azért jó lenne, ha a nyár folyamán látnék még valamennyit.