Úgy, hogy a sötét színezet dominánsan öröklõdik a fehérhez képest. Ez utóbbi a melanintermelés hiányára vezethetõ vissza, és a természetben defektusnak számít. A melanin, mint festékanyag véd a nap UV sugárzásától, hiánya csak tartósan borult, fényszegény idõjárású helyeken tolerálható. Ennek következtében a természet "elõnyben részesíti" a sötétebb tollú (szõrû és bõrû) egyedeket. Ezen elõny megnyilvánulása a domináns-recesszív öröklésmenet, mely így fest: ha a kromoszómapár megfelelõ helyén csupán a pár egyik tagja tartalmazza a domináns gént, a tulajdonság már akkor is megjelenik. (Ha mindkettõ tartalmazza, természetesen úgyszintén megjelenik) A recesszív tulajdonság ellenben csak abban az esetben jut érvényre, ha a kromoszómapár mindkét tagja a recesszív gént tartalmazza. Tehát a kérdéses tulajdonságot (sötét színezet) viselõ egyedek egy részénél a kromoszómapár mindkét tagja tartalmazza a sötét színt meghatározó gént (homozigóták), míg másik részüknél csupán a kromoszómapár egyik tagja (heterozigóták)
Ha mármost két heterozigóta (sötét színû) egyed párosodik, akkor utódaikban 3:1 arányban megjelenik a recesszív jelleg (fehér szín), melyet fenotípusában egyik szülõ sem hordozott. Embernél pl. hasonló öröklésmenetet mutat a barna szem a kékkel szemben. A szürke farktollak ún. mozaicizmus következményei: bizonyos sejtcsoportok eltérõ genetikai kódot tartalmaznak. Ennek humán esetei: egyik szem zöld, a másik barna. Vagy barna foltok az egyébként kékes szivárványhártyán.