Körülnéztem a neten, elegendõ a keresõbe írni "akvaponia" és több oldalra terjedõ találatot dob ki rá. Örvendetes hogy "az elsõ hazai fecske" után most már meglepõen sok magyar portál foglalkozik vele, adja közre megoldásait, tapasztalatait. Ezek közül az aquponics.hu site "Mi az akvapónia?" cikkébõl idézek három alapvetõ ismertetést - Forrás: Link
"Hidropóniás rendszereknél az optimális növekedés mesterséges tápanyagok pontos adagolásán múlik. A növények növekedéséhez szükséges tápanyagot meghatározott recept szerint állítják össze, különbözõ kemikáliák, só, és nyomelemek alkotják a tökéletes egyensúlyt biztosító receptet. A hirdopóniás rendszerek vizét azonban idõnként cserélni kell mert bizonyos anyagok visszamaradnak benne és a túlzott dózis mérgezõ."_
"Az akvakultúra célja a halak növekedésének maximalizálása, tartályos vagy tavas rendszerekben.A tartályos rendszerekben nagyon nagy sûrûségben tartják a halakat, gyakran 100 liter vízben 10kg halat nevelnek. Ilyen sûrûség mellett óriási problémát jelent a halak általt kiválasztott ammónia, amit különbözõ szûrõkkel, vagy vízcserével vonnak ki a rendszerbõl. Az elhasznált szûrõk és a lecserélt víz is környezetszennyezõ."_
"Az akvapónia a két rendszer egyesítése, mégpedig úgy, hogy a negatívumok kiütik egymást. A növények termelése nem hozzáadott kemikáliákkal történik hanem a halak szerves hulladával, ami szinte minden szükséges tápanyagot tartalmaz. A vízcsere helyett az akvaponia a növényeket és a termesztõ közeget használja a víz megszûrésére, megtisztítására amely ez után visszatér a hal tartályba. A körfolyamat a végtelenségig ismételhetõ és csak a párolgási veszteséget kell visszapótolni."_
Ez idáig egyszerû és lelkesítõ, minden olyan ember akinek késztetése helye van hozzá azon nyomban belevágna, szerkezetileg "backyard~hátsó udvari" barkácsolással megoldható.
DE: "audiatur et altera pars" jegyében fontos lehet a talajbiológus értékelése- Forrás: Link
"Az ilyen növények rendszeres fogyasztásával alakulhat ki a minõségi éhezés amit késõbb ki kell egészíteni az azokból hiányzó nyom- vagy mikroelemekkel. Ezekre nyomokban (a többihez viszonyítva ugyan néha csak milliomodnyi mennyiségben) de feltétlenül szükség van a megfelelõ életmûködésekhez."_
"Vigyázni kell ezért táplálkozás-minõségi szempontból az ilyen kényelmes és egyszerû megoldásokkal mint amilyen az akvapónia."_
"A hír létrehozói számos információt nem adnak tudtunkra. Nem tudjuk, hogy mennyi haltáp kerül felhasználásra ennyi halhoz és azok mennyi ürüléket is termelnek megfelelõ rendszerességgel hogy lebomolva, a mûtrágyák kizárásával ilyen mértékben legyen képes növelni a növényeket."_
"Érdemes lenne kimérni, hogy a keringtetés önmaga mennyi oxigént visz a vízbe, mielõtt a növényi gyökereket önállóan vérteznénk fel ilyen extrém csoda-termelõ tulajdonságokkal. A pisztrángok ráadásul csak hideg, sekély tápanyag-tartalmú, de oxigén-dús, nem szennyezett, ún. oligotróf hegyi patakokban szoktak megélni és szaporodni. Vajon a nyári nagy melegben meddig fogják bírni és hogyan lesz fenntartható az álomrendszer?"_
Hát "no comment" mivel már sok magyar webhely, kertésztõl magánemberig bemutatja a saját megoldását és úgy tûnik maga az akvaponia folyamata gazdaságosan mûködik és fenntartható a "hátsóudvarban" is DE érdemes odafigyelni a talajbiológus véleményére. LAIKUS vagyok de laikusként (bár vegyészi képzettségem is van) úgy vélem, jogos aggály a nyom- és mikroelemek hiánya mert a rendszer "túl steril" már ami a zárt körforgó ciklust illeti. A körforgásba "kívülrõl" csak azok az anyagok kerülnek be újra és újra, melyek a haltápban vannak. "Induláskor" a hidroponikus rész kavicságyán megtapadt baktériumok vékony filmréteget képeznek és a halak termelte ammóniát a növényeknek szükséges nitritekké alakítják. De ezután éppen a rendszer zárt és "önfenntartó" mivolta okán a haltáppal bejuttatott elemeken kívül nem kerül más, ember számára fontos mikro- és nyomelem a körförgásba, ergo arról gondoskodni kellene. Ismét két idézet a talajbiológustól:
"A kísérletileg összeállított nevelési közegekben sincs azonban 10-15 féle elemnél több a periódusos rendszer legalább 90 elemébõl. A növények még ha nagyra, tetszetõsre nõnek is, hiányosak lesznek, lehetnek olyan létfontosságú (esszenciális) elemekben, amelyek szükségesek lennének az ellenállósághoz a nem mesterkélt, természetes körülmények közé."
"Az így felismert okok miatt éppen ezért nagy igénye kezd lenni az organikus, vagy biotermesztésnek. Ezeknél a természet törvényeit figyelembe véve alakítják ki a mûködõképes talaj-növény-mikroba-klíma rendszereket valódi talajjal és a folyamatos növénytáplálást biztosító szerves anyagokkal, amelyek elõször a mikroorganizmusoknak, majd azt követõen a növényeknek adnak megfelelõ tápanyagokat és ezáltal az embereknek is."_
Hozzáteszem a lentebb csatolt cikkben egy mondat akaratlanul is igazat ad a talajbiológusnak
"...ugyanez a folyamat mûködött a régi Magyarországon az ártéri fokgazdálkodással"_ " az ártérrõl levonult árvíz után felszabadult területet - mely mégiscsak közelebb áll a "földtalajhoz" mint a puszta hidropóniás kavicságy - mûvelték meg vagy legeltettek rajta.
Egyéni (laikus) véleményem: új eljárásokat keresni, kísérletezni KELL és szükséges DE mindenkor meg kell maradni a józan realitás talaján jelen esetben a talajbiológus és más társterületek intelmeit megszívlelve - különben a vízautó "a vízbül kivonja a zoxigént" szintjén találhatjuk magunkat. Ki kell próbálni mert ésszerûnek látszik de fontos a megfigyelés és a tapasztalatok folyamatos összegzése alapján a rendszer továbbfejlesztése mert könnyen úgy járhatunk az akvapóniás hallal-zöldséggel hogy "jóllaktunk de mégsem ettünk semmit" tágabb hasonlattal mint aki édességekkel chips-vel tömi tele magát de nem veszi fel táplálkozásában a szervezete számára létfontoságú anyagokat ezért bele is betegszik. Ettõl függetlenül én is tervezgetem saját megoldásom, a többi majd kiderül kacsint Bocs a hosszért nevet