Sajnos vissza-vissza tér az évmilliók,milliárdok klímája kérdéskör.Tudjuk,hogy a klímát nem csak szoláris tényezõk(ezeknek periodicitását jól ismerjük-lassan fokozatosan hatnak),hanem földfelszíni és légköri tényezõk(a légkör anyagi összetétele)is.Ezek annyiszor és gyakran olyan mértékben változtak,hogy a szoláris-csillagászati tényezõkkel egyetemben milliónyi éghajlatváltozást idéztek elõ a Föld történetében.Ezeknek az utóbbi évszázad folyamataihoz vajmi kevés közük van.Az utóbbi 30 év átalakulását éppoly hibás elkenni az ekkor meg akkor is volt már ilyenebb szólamokkal,mint azon lovagolni,hogy a média sivataggal,jégkorral vagy klímakatasztrófával fenyeget.

Az a kérdés,hogy volt-e az utóbbi évtizedekben szoláris,morfológiai,földfelszíni,geológiai vagy növénytani magyarázata a gyors melegedésnek?Én ilyet nem láttam,hacsak az erdõk csökkenése,a nagyvárosi hõszigetek terjedése nem ilyen.Annál inkább látjuk a légkör anyagi összetételének változásait.

Fontos lenne tisztázni a tényeket,vagyis ki és milyen adatokból dolgozik.Akik kimutatták a 0,6 fokos felmelegedést(mindig meg kéne adni,hogy ki milyen adatokból számolt átlagot és milyen fix átlaghoz viszonyít ?)vajon arányosan a tengerfelszín feletti léghõmérsékletet is beszámították,vagy csak a szárazföldek hõmérsékletét vették alapul és milyen rácspontsûrûségbõl indultak ki ?
Sokan vizsgáljuk Magyarország éghajlati adatait és ebbõl akarunk következtetni erre vagy arra.De hány milliomod része a földnek kishazánk területe.Ha globálisan van is tendencia,de területenként óriásiak az eltérések föl is le is !Még a kontinensek is eltérhetnek egymástól,hát még a sarkok és a trópusok !
A felmelegedéssel kapcsolatban nagy kérdés a Világtenger,mert óriási hõt tárol és nyel el.Mégiscsak 71 %-ot borít és kiegyenlítõ hatása van a klímára,fõleg a szárazföldére a mérsékelt övben.A lényeg az óceánok hõmérséklete és áramlásai,valamint a sarki jég mint indikátor ill. klímahûtõ szerepe,változásai.Nem egy-egy ország melege v. hidege,aszálya vagy árvize kell,hogy okot adjon a klímaváltozás vészharangjának kongatására,hanem a sarki jég gyors fogyása valamint a tengerek lassú,de biztos melegedése.A kettõ viszont egymás ellen hat,ugyanakkor szerintem a hideg víz az óceánfenékre süllyedve nem akadályozza meg a trópusi felszíni vizek melegedését és gyorsuló párolgását.Ezt a páratöbbletet a melegebb légkör fel bírja venni,nem lesz mindenhol nedves klíma,de a konvektív folyamatok világszerte eldurvulnak(TC-k,Sc-k,Tornádók,orkánok,torrens árak,jégesõk).Ugyanakkor a tengerekben nagyobb a víztömegek közti hõmérsékleti kontraszt,ami sajátos tengeráramlási átalakulásokat hoz,de ezek szerintem csak átmenetiek.
Szerintem a klímaváltozás már itt van egyre több szélsõség formájában.Ennek folytatódása elsõsorban további szélsõségekben és nem egyirányú,lineáris klímaváltozásban fog megnyilvánulni(teljes elsivatagodás,újabb jégkor,a meglévõ klímák egy fokozattal melegebb változatra átváltása stb).Átlagosan tovább melegedhet a Föld átlaghõmérséklete,de pl. nálunk ez a mostani januárnál vagy a tavalyi júliusnál sokkal melegebbek megjelenését lehet hogy 50 év alatt sem hozza meg.Más területeken(bár elég kicsiken)akár lehûlés is lehetséges.

Kérdéseinkre(bár lehet,hogy mindent rosszul látok)a választ tehát a tengerek,sarki jég és szélsõségek vizsgálatából és nem hazánk,Európa vagy a mérsékelt öv pillanatnyi idõjárásának elemzésébõl nyerhetjük.