Rácz Lajos: Európa éghajlata az újkor idején.
Emlékezetem szerint ez a könyvének a címe. Indexeket teremtet, melyekkel az egyes hónapokat jellemzi csapadék és hõmérséklet szempontjából a feljegyzések alapján. Természetesen némi fenntartással kell kezelni, melyik hónapot milyen index értékkel jellemez, hiszen szinoptikus szemmel nem lett megvizsgálva, hogy az mondjuk valós lehet-e.
Sajnos az oly sokak által meleg periódusnak hitt 800 és 1200 (1400) közötti idõszak hazánkra nem feltétlen jelentett meleg idõszakot. Habár Grönlandra igen.
Néhány szemlvény a
Réthly Antal: Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-ig. Bp., 1963., mûvébõl:
"
990. Németország. "Halász Mihály magyar utanak beszélték Drezdában, hogy 990-ben júniustól novemberig oly nagy forróság és vele összekötött aszály urlakodott, hogy nemcsak a növényzet veszett ki mind, hanem a vizekben a halak is eldöglöttek. Utána pedig oly tartós és szigorú tél következett, hogy még 991. május havában is a vízek mind be voltak fagyva." (Hanusz: Régi 1-2.)

1010/11. Európa. Balkán. Rendkívül szigorú és hosszantartó tél egész Európában. A Boszporuszban, sõt még a Níluson is (!??) jég képzõdött. (Hening 15.)

1063. Európa. A Temze 14 héten át be volt fagyva. (Hennig 17.)

1076/77. Európa. Rendkívül szigorú tél (* Az ún. "Canossa tél") Európa-szerte; októbertõl április 15-ig tarott, a folyók már nov. 26-án befagytak, s így maradtak március közepéig. (Hennig 17.)
"
Egyébként végig olvasva Réthly Antal ilyen jellegû mûveit, melyben összegyûjtötte az ilyen jellegû feljegyzéseket, érzékelhetõ az erõsen anticiklonális és idõnként ciklonális idõszakok váltakozása a régmúltban. Sõt ezek az anticiklonális idõszakok, lassú Rossby-hullám vándorlású szakaszok a maihoz egyáltalán nem hasonlíthatók (vagycsak nagyon kis részben). Gyakran elõfordult fél, vagy majd egy éves állandóság (tartós anticiklon, ciklon)..... Ezek az elsõ benyomások.