Ma délelõtt "légicsata" zajlott errefele nevet Erõs vijjogásra figyeltem fel ma délelõtt. Kimentem a kertbe és a vijjogás felé nézve láttam amint az északi égrészben egy galamb és egy hasonló testméretû ragadozó cikázik. Talán nem humánus gyönyörködni két élõlény halálos viadalában de fantasztikus látvány volt "égi keringõjük haláltánca" melyben mindkét madár bevetette minden ügyességét. Elég magasan voltak, a galamb nem tudott lombok közé menekülni de minden támadásnál hirtelen kitérõkkel "leborítva" csökkentette magasságát és igyekezett fa közelébe kerülni, így próbálta lerázni üldözõjét. A ragadozó fajtáját nem ismertem fel a magasság miatt, így tollazata színét/mintázatát sem tudtam kivenni (mentségemre dolgomat tettem a házban és csak hirtelenjében "kinéztem" az erõs vijjogás hallatán, sajnos nem kaptam fel se távcsövet se fotomasinát). A taktika a galamb esetében csak arra szorítkozott hogy lehetõleg egy fa lombjainak védelmébe meneküljön, míg üldözõje kettõs taktikát "alkalmazott". Rézsút felülrõl ereszkedve hátulról próbált rácsapni a galambra. A galamb olykor kilencven fokos szögben fordulózva kitért és süllyedve igyekezett valami fa közelébe. Ilyenkor a támadó alulról közelítve emelkedésre kényszerítette. "Szárnyhasználatuk" volt még érdekes, a ragadozó testközelbe szorított szárnyakkal szinte csak a szárnyvégeivel csapott egyet-egyet (gondolom a kisebb légellenállás/sebességnövelés miatt) másrészt látszott hogy gyors zuhanórepülésben felülrõl szeretne rácsapni a galambra de az nem hagyta hogy kedvezõ pozícióba kerüljön. Ha süllyedt, a ragadozó alulról kényszerítette a galambot emelkedésre, eközben néha a hátára perdülve lábaival próbálta elkapni. A harc végkimenetelét már nem láttam mert a nyílt, fák nélküli kiterjedt szántóföldek felé kergette áldozatát a ragadozó és takarásba kerültek, csak a támadó "eget betöltõ" vijjogását hallottam még. Elgondolkodtató hogy egy ragadozómadár miért vijjog hiszen hangjára minden zsákmánynak számító madár azonnal leszáll bokorba, külsõ ágról behúzódik mélyen a lombozatba. Folyamatos vijjogásán filóztam el - "lélektani hatás" lenne vagy riválisainak jelzi hogy ez a zsákmány csak az övé, esetleg mindkettõ. Talán még izgatottság is felmerülhet persze. Emberi észjárással hangtalanul kellene a zsákmány elérhetõ közelségébe jutni és váratlanul rácsapni hogy esélye se legyen menekülésre. Olyan gyorsan zajlott minden hogy esélyem sem volt fotózni zavarban Szerencse kell hozzá mint pld. ezekhez a sorozatokhoz Link Link Link
(Bocs az ismétlésekért ha sikerül újabb madár-légicsata sorozat, azonnal hozom... nyelvnyujtas )