Kezd ébredezni a Természet nevet Tegnap megjelent a dolgozószobám egyik ablakának külsõ felületén (DK-re nézõ szélvédett, télen "fûtött" hely a szúnyogháló és a redõny miatt) végigsétált egy fiatal lucernaböde nevet
Ismerjük egyes növények regenerálódó képességét, egyes fajtáik ha vizet kapnak még teljesen száraz kóróik is képesek feléledni. Érdekesebb kérdés ha pld. egy évek óta elszáradt fa váratlanul új hajtásokat hoz. A "régi rómaiak" kedvezõ jósjelnek tekintették az ilyesmit. Most nálam történt hasonló. Évekkel ezelõtt a környéket moníliás fertõzés sújtotta, sok meggyfa tömegesen kipusztult közel-távol a környéken. Az én fáim is megsínylették, úgy néztek ki hogy elszáradnak. Csak figyeltem õket de vegyszeres kezelés NÉLKÜL is "maguktól megúszták" a fertõzést. Anno emlegettem a dolgot hogy kivárom mi lesz velük, legfeljebb ültetek helyettük újakat. Akkor Noli is említette hogy a növények immunrendszere nagyon erõs és a meggyfáim két év alatt valóban kiheverték a fertõzést. Mire rendbe jöttek, a kertkapum elõtt álló embermagas, télen-nyáron zöld ricinusféle bokor (húsos levelein sokszor makróztam dérkristályokat) levelei kezdtek foltosodni-elszürkülni majd azt követõen gyors tempóban tövig elszáradt, leveleit ledobálta csak "botok" maradtak ágaikból. Ekkor nem volt más választásom, levagdaltam a földig mindent róla hogy ne csúfoskodjon és terveztem hogy egyszer a tönkjét is kiásom, ültetek oda valami mást. Nem kapkodtam el, már második éve lapult a földben végleges kiásásra várva az elszáradt növény gyökérzete. Most is csak ránéztem tervezgetve hogy a tavaszi munkák során kiásom és egy tuját ültetek a helyére. Meglepetés ért. Az évek óta halottnak látszó növény, melynek tönkjét a föld is betemette MOST 6 db friss élénkzöld erõs hajtást hozott és a bolondos idõjárás ellenére meglepõen gyors tempóban növekednek, jelenleg már az arasznyi hosszúságot közelítik nevet "Az Élet él és élni akar" laza
Kíváncsian várom mi lesz vele, mert korábban egyik barackfám is megtette ugyanezt- egyik évben virágait leveleit "eldobálva" teljesen elszáradt, de nem vágtam ki azonnal a fát és a következõ tavaszon meglepetésemre a "csontra" kiszáradt fa kizöldült, sok virágot hozott, termése bõséges volt ám a rákövetkezõ tavaszon végleg elszáradt. Mióta itt élek, nem "geometrikus sírkert" hanem "szabályozott vadon" formában hagyom a kertet. Nem használok semmilyen kemikáliát csak a gyomot tépem ki és az aljnövényzetet nyírom, mégis a természetes elöregedés kivételével nem pusztult el semmilyen növény. Igaz a növények nincsenek "egymás nyakába" ültetve, a szél átjárja a napfény akadálytalanul éri õket. Csak az elszáradt gallyakat metszem le ezért lombkörfogatuk gyarapodik, néhol már összeérnek ami érdekes megfigyelésekre ad módot. Ahol kerítéshez vagy tárgyhoz érnek, ott nem száradnak el hanem "átbújnak" ahol tudnak. Amikor egymástól eltérõ fafajták ágvégei összeérnek, ott a fák "elhúzódnak" egymástól (azonos fajták nem, azok "felismerik" egymást és összegabalyodnak) no persze nem "gyalog" vidám Egyszerûen elszárítják az érintkezõ ágvégeket és más irányba indítanak új hajtást. Csak a gyomnövények, különösen a valahonnan idekerült agresszív gyorsasággal szaporodó vadkomló, hajlamosak arra hogy mindenre felkússzanak amire lehet. A vadkomló rossz sci-fi horrorba illõ módon szinte szemmel követhetõ gyorsasággal terjeszkedik, órákon belül elforgatja hajtásvégeit kedvezõ utat keresve amit csak a fáklyaliliomnál láttam (mutattam fotókat is a "forgolódó" növényrõl melynek egyik virága szárát kígyómód "görbítgetve" elõttem ismeretlen okból többször is irányt-állásszöget váltott néhány óra alatt). A nyavalyás vadkomló pedig minden apró résbe belekapaszkodik, lécek alá bújva képes azokat lefeszíteni. Alattomos és gyors, mire felfigyeltem rá két szála már 5-6 m magasra paralel felkúszott egyik távolabb álló magas nyírfámra. Elõbb a kerítésre kúsztak fel majd onnan kb. fél méteres távolságról "elkapták" az egyik ágát és ott fent magasan a fakoronában szétterjedve kezdtek burjánzani. Ugyanakkor azt is tapasztaltam hogy egyes növényeken elszáradnak-lehullanak a hívatlan vendégek tehát esetleg valamilyen "ellenanyagot" termelhetnek amitõl a rájuk kapaszkodott gyom elpusztul. Ebben különösen a fáklyaliliomok és yuccák "jeleskednek" nevet Az is meglehet hogy illatanyagokkal rovarokat csalogatnak oda "bozótirtásra" mert yuccabokrokon sokszor látok lovagbodobácsokat "csoportosulni". Megjelenésük után a felkapaszkodott kúszógyomok elszáradnak melyek a fáklyaliliomra (amit a rovarok se nagyon kedvelnek valamiért) pedig fel se kapaszkodnak. Nagyon úgy tûnik hogy egyes növények az odacsalogatott rovarokat is felhasználják védekezésre. Nem vagyok "elvakult zöld" de a látottak alapján célszerûnek vélem a biokertészetet, kemikáliák helyett megfelelõen összeválogatott növényeket és rovarokat alkalmazni növényvédelemre ahol csak lehetséges. Jó napot jó kedvet kívánok Mindenkinek nevet