Ezzel azonosítva egy huszonévvel ezelõtti munkahelyi történetem fõszereplõje. Akkoriban költöztünk új irodaházba, ami az akkor szokásos módon évekig készült és meglehetõsen átjárta a bioszféra. A laboránsaink egy télen keresztül a zeneszolgáltatásért például tücsköt etettek. Egy munkatársam egyszer falfehéren dadogva mondta, hogy egy tenyérnyi pókot látott a térképtekercsek között. Meg kellett kérdeznem tõle: Mennyit ittál az ebédnél? Nagy szeszkazán volt az öreg, le kellett ütni a magas labdát. Azért megkerestük a jószágot. Egy takarítónõ vitte haza a gyerekének. Sajnos nem követtem a pók további élettörténetét, hogy mennyi ideig élt?
Az ország pók elõfordulási térképére be lehet jegyezni a szongáriai cselõpókot Békéscsaba kertvárosi részére.