Lord Akela: A gombád korhadéklakó. Ha van tápanyag (pl. egy kivágott fa, bokor gyökérzete) a földben, visszatérõ vendéged lesz a gomba a kertedben addig, amíg a tápanyagforrást fel nem éli. A gombák szaporodását fõleg a termõhelyek korlátozott volta akadályozza, valamint az egymás közötti konkurencia. A gombák által termelt spóraszám azért olyan óriási, hogy a korlátozott számú, a fejlõdésükhöz megfelelõ helyen szinte telített legyen a környezet spórával, amikor annak csírázásakor megfelelõ az idõjárás.
Néhány éve láttam valamelyik természetcsatornán egy ilyen problémával foglalkozó mûsort. Amerikában, ahol egyes helyeken a kert úgy készül, hogy néhány nap alatt beültetik felnõttre nevelt konténeres növényekkel, beborítják gyeptéglákkal, egy tulaj azon nyávogott, hogy akármit csinál, esõ után elõjön a tintagomba. Van, amit pénzen nem lehet megvásárolni: pl. azt, hogy ahol a feltételek adottak, ne jelenjen meg az élet valamilyen formában. A szakértõ sem tudott mást javasolni, mint azt, hogy vagy várja meg, amíg a gomba tápanyaga elfogy, vagy fél méter mélyen szedje fel és rostálja át a kert talaját, eltávolítandó a faanyag maradványokat.

Vakond: új infót kaptam a távoltartásukhoz: Utálják az erõs szagokat. Naftalinra kaptam ötletet, vízben oldhatatlan és elég lassan párolog, ahhoz hogy tartós hatása legyen. Kevésbé mérgezõ, mint a hörcsögtabletta. A kocsibejáróm kétmázsás betonlapjai alól túrják ki az ágyazatot. Homokban könnyebb alagutat készíteniük, mint az agyagos, szikes öntéstalajban. Én vagyok a hibás: ha kavicsos ágyazatot készítettem volna, abban nem tudtak volna járatot készíteni. Így marad a rabszolgamunka: ha megbillen egy betonlap, nem kis munkával megemelem és sóderre cserélem az ágyazatot. Míg élek, lesz munkám a bejáróval saját tudatlanságom miatt.

Más, Szarvas, Arborétum sor: Tegnap két zöld küllõ támadott, üldözött hosszan egy csókát. Nem tudom, mit követett el, valószínû a harkályfiókákat vette kezelésbe.