Nekem is az a véleményem, hogy a csucstechnológiás berendezések elpazarlása vérlázító ostobaság. Ez, a posztmodern kapitalizmus néhány sajátságával egyetemben nyilván röpke epizód lesz az emberiség történetében. "Rágörcsölt" a világ erre a gondolkodásmódra, de majd kénytelen lesz észre térni.
Hogy mennyire másképp volt ez a viszonylag nem távoli multban, arra álljon itt egy példa az én életembõl: nagyapámtól örököltem egy gyönyörû sulyhajtásos, negyedütõs ónémet ingaórát.
Pozsonyi manufakturában készült, hozzávetõlegesen az 1800-as évek közepe táján. Azoknak az idõknek az ilyen mechanikus szerkezetek voltak a csucstechnológiai termékei. Jól összerakták az órát, azt meg kell hagyni. S idõtálló anyagokból készült. Több, mint 150 éve jár gyakorlatilag megállás nélkül, kifogástalanul. Azt hiszem, fog is még legalább ennyi ideig szolgálni. Az órás 10 évente kitisztítja, megolajozza a szerkezetet, nincs vele semmi gond.
Ilyen tartósságra kellene törekednie korunknak is. Meg a knowhow eszmei megbecsülésére, persze. Az ingaóra tokja díszes, faragványos-veretes. Az ingasuly vésett, aranyozott. A precíz szerkezet megérdemli a mûvészi kivitelt.
Az, hogy olyan szerkezeteket szívfájdalom nélkül dobunk a szemétre, melyek az én gimnazista koromban sci-fi ábrándnak tûntek volna, egyszerûen agyrém, rémálom. Mekkora csoda volt akkor még az otromba, primitív hunor kalkulátor is! Most meg a mikroprocesszor gond nélkül megy a pocsékba.
Képtelenek vagyunk felfogni a sok szürkeállományt igénylõ termékek értékét. Láttam már utcai porban hentergõ antibiotikum tablettákat is. Elsõ gondolatom az volt, ezek száz éve a biztos halálra ítélt emberek életét menthették volna meg, most meg rajta tiprunk.
Szóval, divatszóval élve, felfogásbeli paradigma-váltásra volna szükség. Ennek jelmondata: megjavítani, nem kidobni! Amellett, tartósat gyártani!
A mostani izzólámpák ki szoktak égni néhány hét, de legfeljebb pár hónap után. Holott az én nagyszüleimnél még láttam olyan tejüveg burás izzót, mely még a háboru elõttrõl származott, és a 90-es évek elejéig világított! Persze, az ilyenek sorozatgyártása nem éri meg a tõkésnek.
A ritka fémeket pedig vissza is lehetne nyerni a kidobott berendezésekbõl. Biztosan ki lehetne dolgozni technológiát erre is. Az aszteroida-bányászat érdekes ötlet, de ésszerû takarékosság mellett még jó ideig nem lesz szükség rá.