Bioszféra
Szeke IGAZAD VAN a kezelési útmutatók csupán az üzemeltetést, vele járó esetleges veszélyeit és hulladékkezelést írják le. Azt senki nem tudhatja elõre hogy az eszközt körültekintõ vagy hanyag ember fogja használni. A környezetszennyezéstõl az ön- és közveszélyokozásig terjedõ problémák a hanyag, nemtörõdöm esetleg alacsony értelmi szintû/képzettségû emberek miatt következnek be. Pld. bárki vehet hegesztõtrafót, de "nem úgy mûködik" hogy bedugom és összenyálazom a vasat (az sem biztos hogy a varrat nem lesz életveszélyesen gyenge gyakorlat nélkül vagy alkalmatlan hegesztõpálcával). Megesett hogy bár a trafó érintésvédelme jó volt de a meggondolatlanul vízvezetékre kötött földelés miatt gyanútlan szomszédját vágta agyon. Ez CSAK okos elõrelátás, meggondoltság függvénye ami manapság sajnos egyre kevesebb emberre jellemzõ de ettõl még nagyon hasznos eszköz a hegesztõtrafó szakember kezében. A JÓL képzett szakember tisztában van a veszélyekkel ezzel ha nem is minden de sok baj és kár elkerülhetõ úgy mikro- mint makrokörnyezetben.
A szociokulturális hatások CSAK A FELHASZNÁLÓN múlnak hogy környezete és embertársai iránt érzett érett felelõsségérzettel vagy "nekem ne ugasson senki" gyerekes daccal használja eszközeit. Ez elsõsorban a neveltetésen/szülõi környezeten ("az alma nem esik messze a fájától") múlik és az egyén hajlamai/képességei szerint alakul, amit ronthat vagy javíthat tágabb környezete (bandába verõdik vagy intelligens baráti körbe kerül) Az az apa aki bivalyerõs motorral lepi meg fiát, nem gondol arra hogy suhanc kölyke dübörgéssel porolással füsttel zaklathatja a környéket. Az sem elég hogy elõre meginti fiát mert "minden kiadott parancs annyit ér amennyit leellenõriznek belõle". Ha pedig gond támadna ebbõl, manapság a módosabbja "megveszi kilóra" a panaszost...
Általánosságban, az eszközök használata nyomán fellépõ, nemegyszer káros hatások fellépése és mértéke nagyon függ a felhasználó személyiségétõl. Érett, elõrelátó ember figyelembe vesz minden körülményt és lehetséges hatást. (Néhai, földbirtokos nagyapám gyakran mondogatta "gazda nélkül csinált számítást" a póruljárt illetõ mert ismerethiány miatt nem számolt a lehetséges gondokkal). Nem a techika fejlesztését kell lefékezni hanem az embereket kell(ENE) "felfejleszteni" a kor követelményeihez. Tisztelet a kivételnek, a felnõtt emberek jelentõs hányada olyan mint egy gyerek, megveszi-megkapja "ajándékát" és "játszik" vele hasonló önfeledtséggel ahogy egy zárt lakótömbben gitározik-dobol egy suhanc avagy hifijét bömbölteti. A káros/veszélyes szociokulturális hatások jelentkezése NEM az eszközön múlnak hanem elsõsorban felhasználója személyén.
A búza, régies nevén "élet" megbecsülése? Az elveszett, mióta nagy tömegeknek nem "orcája verítékével" kell megdolgozni érte a földeken. A "fogyasztó" csak bemegy a boltba és válogat a kenyerek között. Eszébe sem jut hogy mennyi ember munkája áll akár egy kiló kenyér mögött is. Sokaknak fogalmuk sincs milyen sok ember munkája van egy termékben, a bányászoktól (gazdáktól) tervezõkön (agrármérnökökön) gyártókon (földmûveseken) át a szállítókig-eladókig. Csak ez utóbbi az elõzõekhez képest jelentéktelen kettõsében is rengeteg emberi munka fekszik- szállítóeszközök, üzemanyag, forgalomszervezés; eladóhelyek építése, tároló- hûtõeszközök. (Összességében, itt felsorolhatatlan BÁRMINEK az elõállításához szükséges szellemi és fizikai munka "alfától az omegáig"). A kenyér ott van a boltban csak le kell venni a polcokról. Mit törõdnek vele hogy mennyien és mennyit fáradoztak vele, akárcsak a "földmûves-molnár-pék-bolt" alapvetõ láncolatában nemhogy mögöttes "infrastruktúrájában" tervezéstõl-kivitelezésig-szállításig illetve a mindehhez szükséges tárgyi eszközök további láncolatára melyben szintén nagyon sok ember szellemi és fizikai munkája van. A sor elején álló búzára már nem is gondolnak amit õseink még az "élet" névvel becsültek meg...
A valaha méltán híres magyar "acélos búzát" nagyobb terméshozamú "halvány utánzata" váltotta fel mivel már sokkal több embert kell ellátni táplálékkal. A gyakorlati élet igazolja hogy "minden felhalmozódó mennyiségi változás minõségi változást is produkál" Forrás: Filozófia/Sulinet Link Könnyen belátható hogy a tömegtermelés magával hozza terményeink, eszközeink minõségének "felhigulását". Ez egyaránt érvényes a búza beltartalmától tárgyainkig de még az emberekre is, mivel az elszaporodásunkat kísérõ gyakoribb génhibák miatt több "selejt-ember" lett közöttünk (a születetten csökkent értelmi képességûekre gondolok, NEM a testi hibásokra mert egy testileg elnyomorodott ember nagyon hasznos tagja lehet a társadalomnak, sarkított példája a több évtizede tolókocsiba kényszerült Stephen Hawking)
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
A szociokulturális hatások CSAK A FELHASZNÁLÓN múlnak hogy környezete és embertársai iránt érzett érett felelõsségérzettel vagy "nekem ne ugasson senki" gyerekes daccal használja eszközeit. Ez elsõsorban a neveltetésen/szülõi környezeten ("az alma nem esik messze a fájától") múlik és az egyén hajlamai/képességei szerint alakul, amit ronthat vagy javíthat tágabb környezete (bandába verõdik vagy intelligens baráti körbe kerül) Az az apa aki bivalyerõs motorral lepi meg fiát, nem gondol arra hogy suhanc kölyke dübörgéssel porolással füsttel zaklathatja a környéket. Az sem elég hogy elõre meginti fiát mert "minden kiadott parancs annyit ér amennyit leellenõriznek belõle". Ha pedig gond támadna ebbõl, manapság a módosabbja "megveszi kilóra" a panaszost...
Általánosságban, az eszközök használata nyomán fellépõ, nemegyszer káros hatások fellépése és mértéke nagyon függ a felhasználó személyiségétõl. Érett, elõrelátó ember figyelembe vesz minden körülményt és lehetséges hatást. (Néhai, földbirtokos nagyapám gyakran mondogatta "gazda nélkül csinált számítást" a póruljárt illetõ mert ismerethiány miatt nem számolt a lehetséges gondokkal). Nem a techika fejlesztését kell lefékezni hanem az embereket kell(ENE) "felfejleszteni" a kor követelményeihez. Tisztelet a kivételnek, a felnõtt emberek jelentõs hányada olyan mint egy gyerek, megveszi-megkapja "ajándékát" és "játszik" vele hasonló önfeledtséggel ahogy egy zárt lakótömbben gitározik-dobol egy suhanc avagy hifijét bömbölteti. A káros/veszélyes szociokulturális hatások jelentkezése NEM az eszközön múlnak hanem elsõsorban felhasználója személyén.
A búza, régies nevén "élet" megbecsülése? Az elveszett, mióta nagy tömegeknek nem "orcája verítékével" kell megdolgozni érte a földeken. A "fogyasztó" csak bemegy a boltba és válogat a kenyerek között. Eszébe sem jut hogy mennyi ember munkája áll akár egy kiló kenyér mögött is. Sokaknak fogalmuk sincs milyen sok ember munkája van egy termékben, a bányászoktól (gazdáktól) tervezõkön (agrármérnökökön) gyártókon (földmûveseken) át a szállítókig-eladókig. Csak ez utóbbi az elõzõekhez képest jelentéktelen kettõsében is rengeteg emberi munka fekszik- szállítóeszközök, üzemanyag, forgalomszervezés; eladóhelyek építése, tároló- hûtõeszközök. (Összességében, itt felsorolhatatlan BÁRMINEK az elõállításához szükséges szellemi és fizikai munka "alfától az omegáig"). A kenyér ott van a boltban csak le kell venni a polcokról. Mit törõdnek vele hogy mennyien és mennyit fáradoztak vele, akárcsak a "földmûves-molnár-pék-bolt" alapvetõ láncolatában nemhogy mögöttes "infrastruktúrájában" tervezéstõl-kivitelezésig-szállításig illetve a mindehhez szükséges tárgyi eszközök további láncolatára melyben szintén nagyon sok ember szellemi és fizikai munkája van. A sor elején álló búzára már nem is gondolnak amit õseink még az "élet" névvel becsültek meg...
A valaha méltán híres magyar "acélos búzát" nagyobb terméshozamú "halvány utánzata" váltotta fel mivel már sokkal több embert kell ellátni táplálékkal. A gyakorlati élet igazolja hogy "minden felhalmozódó mennyiségi változás minõségi változást is produkál" Forrás: Filozófia/Sulinet Link Könnyen belátható hogy a tömegtermelés magával hozza terményeink, eszközeink minõségének "felhigulását". Ez egyaránt érvényes a búza beltartalmától tárgyainkig de még az emberekre is, mivel az elszaporodásunkat kísérõ gyakoribb génhibák miatt több "selejt-ember" lett közöttünk (a születetten csökkent értelmi képességûekre gondolok, NEM a testi hibásokra mert egy testileg elnyomorodott ember nagyon hasznos tagja lehet a társadalomnak, sarkított példája a több évtizede tolókocsiba kényszerült Stephen Hawking)
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
