Szeke "in medias res" nevet A gépek elsõsorban kiváltják-megkönnyítik az emberek nehéz vagy embertelenül monoton fizikai-szellemi munkáját (a "szalagmunka" sajnos ma is kivétel). A felszabaduló "emberi kapacitást" más területeken lehet hasznosítani DE ebben nagyon sokat számít az egyéni KÉPZÉS-TANULÁS-TOVÁBBFEJLÕDÉS.
A következõket OFF-ban írom,mert csak "egy öregember elemzése" az utóbbi 23 évrõl, mindenkor pártsemleges voltam/vagyok és ma SEM politizálok - "nem tartozom sehova".
A rendszerváltást követõen hatalmas emberi kapacitás "szabadult fel" de sok ember azóta csak kallódik és felejti tudását (ha volt). Hatalmas, emberek tizezreit foglalkoztató nagy multú (olykor évszázados alapítású) gyárak helyét felszántották és "plázával vetették be" vagy ha megmaradtak, erõsen visszaesett termelésük (csak a nehéziparban pld. a Ganz mûvek hajók-hidak-emelõgépek-kazánok és vonatok, a Láng egykor világszerte híres hõerõgépei, turbinái. Nem sorolom, a korosztályom pontosan tudja mi veszett oda. Egyéni sors de a szellemi veszteségekre példa- "tisztességesen" ledoktorált, ma is létezõ kutatóintézetben dolgozó konzervatív "nyugatos" beállítottságú "átkosban is templomjáró" rokonom pár éve vasúti kalauz szintjére "lefokozva" ment nyugdíjba vízminõség-ellenõrként). A "szocialista foglalkoztatás" az "egyszerûbb embereket" is segédmunkásként vagy kocsikísérõnek de "felszívta" az építõiparba-iparba-mezõgazdaságba (VOLT "ilyenünk"- mert 40 év alatt a háborúban porig bombázott-rombolt csatatérnek használt és németek-nyilasok-"felszabadító" oroszok által többszörösen kifosztott országot újjáépítették nagyapáink-apáink és részben mi). Ki-ki alkalmassági szintjének megfelelõen, de kapott valamilyen elfoglaltságot (feltéve ha akart, ezért létezett az "átkosban" a "közveszélyes munkakerülés" fogalma). EZ MÁR A MÚLT. "Változnak az idõk és véle változunk mi is". Az új kor új követelményeket és ÚJ LEHETÕSÉGEKET teremt, amihez alkalmazkodnunk KELL, nem elcsüggedni ami sehová nem vezet csak mély kétségbeesésbe ráadásul "öngerjesztõ" folyamat és pusztításba/önpusztításba torkollhat. Tudom, "könnyen mondom 63 és a halál között" súlyos szívmûtét után fél lábbal a sírban DE- aki elcsügged az könnyen "bepánikol" és elveszti a fejét márpedig nehéz helyzetben MEG KELL õrizni higgadtságunkat ha kiutat AKARUNK találni. Azzal hogy másokat, a gépeket, az alkalmatlan társadalomirányítást szidjuk, saját sorsunkon NEM könnyítünk és a szõlejét szétromboló földmûves sorsára juthatunk: "Ha már nem állítod el a jégverést Uram, segítek, hadd lám ketten mire megyünk". Tanulni-fejlõdni kell abban amire alkalmasak vagyunk. NEM mellesleg az egyén gyarapodásán keresztül HAZÁNK IS gyarapodik. Bár "komenyista szlogen" volt de attól még igaz: tanulni-tanulni-tanulni BÁRMIT ami a jelenkorban hasznosítható. Ha államilag nem dotálják, akkor nekünk kell autodidakta módon képezni magunkat- DE tanulni kell hogy BÁRMIRE alkalmasak legyünk a megváltozott körülmények között. Elcsüggedni NEM LEHET menni kell tovább. ÉLNI ÉS FEJLÕDNI KELL különben elsorvad a magyar nemzet. Ha "ölbetett kézzel csak nézünk és sajnáljuk magunkat" elõbb mi (majd szeretteink/utódaink) még nehezebb helyzetbe kerülünk. Alapvetõ probléma hogy a negyven év alatt romjaiból újra felépített iparunkat mezõgazdaságunkat nem versenyképessé fejlesztettük, hagytuk széthordani vagy elsorvasztani. Az idehozott összeszerelõ üzem csak félmegoldás ami "banánköztársaságoknak" való nem egy évezredes, nagy multú országnak. Nagy hiba hogy az oktatás és egészségügy hasonló sorsra jut. Minél magasabb a képzettséged (nem mellesleg minél egészségesebb vagy) annál több feladatra lehetsz alkalmas, könnyebben boldogulsz BÁRHOL a Földön ahol szülõhazád javára IS dolgozhatsz egyúttal.[i]
Ui: a "munka világába visszavezetés" szlogen erõsen lebecsülõ állampolgárainkra. Népünk nagy része TUD és AKAR dolgozni. Aki mást hangoztat az az "átkos" második felében eluralkodott (politikai okokból is hagyták) kényelmes munkamorált veszi alapul és elfelejti hogy elsõ felében emberfeletti erõvel nemegyszer kényszermunka szintjén dolgoztak elõdeink hazánk újjáépítésén/megerõsödésén. Akármit sugallnak manapság annak aki nem élt akkor, VOLT MIT a rendszerváltást követõ években "széthordani". Ez akkoriban nagyon hasonló folyamat volt az "átkos korabeli" leselejtezésekhez amikor bárki fillékért megvehette-elvihette a kis javítással még használható értékes eszközöket...
Jónapot jókedvet Bioszféra/Metnet nevet