Unalomig emlegettem, gyerekkori gombamérgezésem miatt alapvetõen nem kedvelem a gombát szegyenlos
DE- azért van pár amit megeszek:
1., a vadon termett gombák közül egyedül az õzláb-gomba kalapja rántva tartármártással nyelvnyujtas
2., a "boltban vett pince-csiperke" paprikás-hagymás-szaftos gombapörköltjét nem utasítom vissza ha megkínálnak mert nagyon finom laza
3., a magam termelte "zsákos-laskából" bármilyen étel kacsint
Néha eszem vargányát és hasonló ellenõrzött! gombát de "nem jó szívvel" mert máig kísért a gombamérgezés emléke (ellenségemnek se kívánom mert pokoli fájdalmakkal jár ha eszméletre tér az ember; én két óráig voltam eszméletlen egy nyavalyás "csirkegomba" miatt amit "benéztem" és azon nyersen megettem; kb. félóra múlva eszméletem vesztve összeestem azt hitték meghalok).
Ui: kellemes emlékeim közé tartozik még az ízletes nagy galambgomba kacsint
Kalapjának lemezeit megsózva, a fejet forró kövön átsütni amig a só elfolyósodik rajta, azután lehámozva a "bõrét" úgy "magában" megenni - ha valami finom, ez is AZ laza (ma már kerülök mindenféle "szedett-vedett" gombát pedig sokat szedtünk anno mert exnejem "okleveles" TIT gombaismerõ vizsgát is tett a gombázás kedvéért - tõle hallottam a TIT oktató Erõs "Zoli bácsi" mondását: nem is gombaszakértõ az aki legalább egyszer nem szenvedett el gombamérgezést)