Globális jelenségek
Igazad van Szilárd, ide valók eme írások, így én is ide reflektálok.
Igaz, lehet rendkívülinek is nevezni a jelenlegi É-i hemiszférabéli „rohangációkat”, ám messzemenõ következtetéseket levonni korai.
Az is igaz, hogy a szélsõségek Kárpát-medencei talán legkevésbé szubjektív mérõszámai (európai léptékben egyedül a 980 alatti mérs.ciklonok gyakoriság-emelkedése érdemel említést) megugorhattak, pl. abszolút legmagasabb hõm., „vízi-gyönyörûségek”, vagy ami nagyon szubjektív (az információs „fejlettség” tálcán kínál mindent, ám x éve mi volt a helyzet a „fergetegek” gyakoriségával?): a tornádók, ám nekem mindig ugyanaz a probléma jön ilyenkor elõ: mihez képest ?
Azaz mit nevezünk zérusnak, és jogos-e ahhoz mérni ennek-annak ilyen-olyan korrelációit.
Nem félrevezetõ talán egy történelmi távlatban nyugodtnak nevezhetõ idõszakhoz mérni az elmozdulásokat ?
A döntéshozó „szûklátókörû fõembereknek” talán így kell beadni a dolgokat, ám összességében mindig ugyanoda lyukadok ki, hogy MIHEZ KÉPEST ?
Egyszóval a tizedekbe beleveszõ „ej ráérünk arra még” elv sem célravezetõ, de a szakmai (a médiabeli fajtáját hagyjuk, az „óvoda”, és szóra sem érdemes) túldimenzionálás sem egy egyértelmûen meghúzott vonaltól kezdõdik.
Eme sorok nem szõrszálhasogatás céljából íródtak, csak ama kérdésre keresik a választ, hogy mit mihez viszonyítunk és miért, és jogos-e.
Igaz, lehet rendkívülinek is nevezni a jelenlegi É-i hemiszférabéli „rohangációkat”, ám messzemenõ következtetéseket levonni korai.
Az is igaz, hogy a szélsõségek Kárpát-medencei talán legkevésbé szubjektív mérõszámai (európai léptékben egyedül a 980 alatti mérs.ciklonok gyakoriság-emelkedése érdemel említést) megugorhattak, pl. abszolút legmagasabb hõm., „vízi-gyönyörûségek”, vagy ami nagyon szubjektív (az információs „fejlettség” tálcán kínál mindent, ám x éve mi volt a helyzet a „fergetegek” gyakoriségával?): a tornádók, ám nekem mindig ugyanaz a probléma jön ilyenkor elõ: mihez képest ?
Azaz mit nevezünk zérusnak, és jogos-e ahhoz mérni ennek-annak ilyen-olyan korrelációit.
Nem félrevezetõ talán egy történelmi távlatban nyugodtnak nevezhetõ idõszakhoz mérni az elmozdulásokat ?
A döntéshozó „szûklátókörû fõembereknek” talán így kell beadni a dolgokat, ám összességében mindig ugyanoda lyukadok ki, hogy MIHEZ KÉPEST ?
Egyszóval a tizedekbe beleveszõ „ej ráérünk arra még” elv sem célravezetõ, de a szakmai (a médiabeli fajtáját hagyjuk, az „óvoda”, és szóra sem érdemes) túldimenzionálás sem egy egyértelmûen meghúzott vonaltól kezdõdik.
Eme sorok nem szõrszálhasogatás céljából íródtak, csak ama kérdésre keresik a választ, hogy mit mihez viszonyítunk és miért, és jogos-e.