LAM kitûnõ fórumkollegám, igazad is van meg nem is kacsint El szeretném kerülni a hosszas disputát, mégis szerény ellenvetéssel kell éljek sommás megállapításoddal szemben nevet
A szerinted- el nem hangzott/nem létezõ mondás létezik és elhangzott bár nem szó szerint DE lényegét tekintve ugyanezzel az értelemmel görögül - IGEN.
Aristoteles- Nicomachean Ethics címû (350 B.C.E írt) mûvében olvasható (bár nem latinul) mely sok fordítást és kommentárt megért napjainkig. Neten sok egyetemi könyvtárban szabadon hozzáférhetõ az eredeti mû is görögül (PDF-ben letöltöttem, gyér görögtudásommal beleolvastam).
Megbocsáss hogy eredeti görög helyett angol fordítást idézek egy elemzésbõl: "It is also worth noting that Aristotle himself broke away from Plato’s circle by "honoring truth over friends" [eth.nic. 1.6, 1096a15], giving rise to the famous bon mot "Plato amicus, sed magis amica veritas." ~ azaz magyarul "Maga Arisztotelész hagyta el Plato körét "Az igazság erõsebb a barátságnál" felkiáltással, amibõl a szellemes mondás keletkezett és idéztem mert úgy éreztem hozzászólásod két sorához nagyon illik. Letölthetõ angol forrása: G.Reydams-Schils Authority and Agency in Stoicism (grbs.library.duke.edu/article/download/12841/1931) (aki gondolja görögül is letöltheti) Még annyit- "Consists of ten books, originally separate scrolls, and is understood to be based on notes from his lectures at the Lyceum, which were either edited by or dedicated to Aristotles son, Nicomachus." ~ "tíz könyvbõl áll ~ fiának Nicomachus-nak dedikálva".
Az általad vitatott mondás legkorábbi latinosított változatát Roger Bacon (1214-1294) ferences rendi szerzetes írja le Opus Majus c. mûvében dialógusként:
"Nam Plato dicit: Amicus est Socrates, magister meus, sed magis est amica veritas." Et Aristotelis dicit "se magis velle consentire veritati, quam amicitiae Platonis, doctoris nostri." ~ magyarítva "Plato mondja: Socrates, a mesterem, a barátom de van egy még jobb barátom, az IGAZSÁG. És Aristoteles azt válaszolja, õ jobban szeret az igazsággal összhangban lenni mint Plato-val barátságban." Ez már Bacon "költött" dialógusa ami nem változtat azon hogy a mondás lényegét Arisztotelész idõszámítás elõtt 350-ben írta le.
Közbevetõleg: az "Opus Majus" (A nagy mû) a tévedések forrását keresi. Bacon négy, tévedésekhez vezetõ (sajnos ma is létezõ) okot nevez meg:
- A hamis tekintélybe vetett vak hit.
- A szokás ami a hamisat konzerválja.
- A tapasztalatlan tömeg elõitéletei.
- A látszattudás, ami mögött a tudatlanság bújik meg.
A fentebb hivatkozott eredeti görög mûben olvasható Arisztotelész mondása, lényegét tekintve ugyanazzal az értelemmel mint a mai közhasználatban forgó latinosított szavakkal.
Mivel görög eredetiben nehézkesebb Arisztotelészt idézni viszont Roger Bacon latinosított változata "érthetõbb", azóta is sokan idézik a latinosított szöveget, elsõként megemlítve Isaac Newtont aki 1661-ben nyitott jegyzetfüzetébe a latin változatot írta jelmondatnak.
Úgy vélem nem alaptalanul protestálok sommás kijelentésed ellen. Lényegét tekintve Arisztotelésztõl származik a mondás "veleje". Igaz, nem Roger Bacon latinosított változatában, hanem görögül mondta/írta a saját megfogalmazásában. A mondás azóta is változik formálódik, pld. Alfred Tarski (Berkeley,California) lengyel matematikus-filozófus változata "Inimicus Plato sed magis inimica falsitas " ~ "Plato ellenség, de a valótlanság nagyobb ellenség".