Globális jelenségek
Gil galad: amit írsz (keressük meg, volt-e ilyen kilengés az elmúlt 135 évben), az éppenséggel nem tud bizonyítani semmit. OK, megmutathatjuk, hogy pl. ilyen tartós téli enyheség még nem volt. De innentõl kezdve eldönthetetlen, hogy azért nem, mert változott az éghajlat, vagy azért nem, mert alapból 0,5% a valószínûsége, és a vizsgált idõszakban most került rá sor elõször. Nem konkrét eseményeket kell kiragadni, hanem a szélsõségek GYAKORISÁGÁNAK hosszútávú alakulását figyelni az adatsorokban, amire Bakonyvár is utalt.
"Meggyõzõdésem, amíg az emberek azt hallják, valószínûsíthetõ, lehetséges, x% esély van rá, addig marad az a mentalitás..." - sajnos ez könnyen lehet. De erre semmiképp sem az a megoldás, hogy a tudósok kezdjenek el 100%-os valószínûséget HAZUDNI, mert rögtön lesz valaki, aki megmutatja (ez esetben teljes joggal), hogy márpedig ez nem 100%, a tudomány hitelességének pedig lõttek.
A pénz nyilván megvan az olajcégeknél arra, hogy új irányokat találjanak (bár kétlem, hogy 5 év elég lenne a váltásra). De fenntartom: mialatt egy adott cég ebbe invesztál, a versenyben behozhatatlanul lemaradna. (Szakmámnál fogva úgy-ahogy belelátok a témába - az olajcégeknek vannak közös érdekeik, de igenis komoly verseny van köztük, akár a koncessziós területekért, akár az új technológiákért, akár a szakemberekért...) A másik: ha pl. a Shell megtalálja a jövõ energiaforrását, és úgy dönt, hogy ezzel akar üzletelni, akkor mi lesz a dolgozókkal (akik ugyebár olajipari szakemberek), a meglévõ eszközökkel, stb.? Ez olyan, mintha egy jól menõ szeszfõzdéstõl azt várnánk, hogy a lelkiismeret szavára másnaptól kenyeret süssön. Egyébként van valami, amivel nagyon komolyan foglalkoznak ezek a cégek a CO2-kibocsátás ellen, ez pedig a CO2 visszasajtolása a földalatti tárolókba, ahonnan a szénhidrogént kitermelték. (Ui. ez nem jelentene nekik teljes profilváltást.) És való igaz: ez is egy mûködõ megoldás lehetne, de erre is a fogyasztóktól kellene az igény!
"Meggyõzõdésem, amíg az emberek azt hallják, valószínûsíthetõ, lehetséges, x% esély van rá, addig marad az a mentalitás..." - sajnos ez könnyen lehet. De erre semmiképp sem az a megoldás, hogy a tudósok kezdjenek el 100%-os valószínûséget HAZUDNI, mert rögtön lesz valaki, aki megmutatja (ez esetben teljes joggal), hogy márpedig ez nem 100%, a tudomány hitelességének pedig lõttek.
A pénz nyilván megvan az olajcégeknél arra, hogy új irányokat találjanak (bár kétlem, hogy 5 év elég lenne a váltásra). De fenntartom: mialatt egy adott cég ebbe invesztál, a versenyben behozhatatlanul lemaradna. (Szakmámnál fogva úgy-ahogy belelátok a témába - az olajcégeknek vannak közös érdekeik, de igenis komoly verseny van köztük, akár a koncessziós területekért, akár az új technológiákért, akár a szakemberekért...) A másik: ha pl. a Shell megtalálja a jövõ energiaforrását, és úgy dönt, hogy ezzel akar üzletelni, akkor mi lesz a dolgozókkal (akik ugyebár olajipari szakemberek), a meglévõ eszközökkel, stb.? Ez olyan, mintha egy jól menõ szeszfõzdéstõl azt várnánk, hogy a lelkiismeret szavára másnaptól kenyeret süssön. Egyébként van valami, amivel nagyon komolyan foglalkoznak ezek a cégek a CO2-kibocsátás ellen, ez pedig a CO2 visszasajtolása a földalatti tárolókba, ahonnan a szénhidrogént kitermelték. (Ui. ez nem jelentene nekik teljes profilváltást.) És való igaz: ez is egy mûködõ megoldás lehetne, de erre is a fogyasztóktól kellene az igény!