Bioszféra
Elbeszélünk egymás mellett.
És nem értetted a tátrai példát.Pontosan azt tették, amit írsz.
Két zónában hagyták érvényesülni a természetes folyamatokat. De a tátrai lucosok nem õserdõk, ahol az eredeti dinamika, szerkezet, fajösszetétel rendszerszinten érvényesült. Ahhoz a rendszerhez amit az ember átalakított a maga hasznára, már kellett egy bizonyos fokú emberi bevatakozás. Ugyan nem búzatábla szinten, de nagyon hasonlóan.
Pl., hogy ha vihar, vagy hónyomás miatt foltos erdõdõlés volt kivitték a károsan felesleges fekvõ faanyagot és csak annyi maradt benn ami kell a talajszerkezethez, a talajlakó baktériumoknak, gombáknak egyéb élõlényeknek. Nem többszintû, több fajú, eltérõ korszerkezetû erdõrõl beszélünk!Ember kezelte lucos monokultúra, amiben nagy részt természetese felújulással jött fel a luc.
És mi lett amikor magára hagyták?Katasztrófa.Menj ki nézd meg!Nézd meg a pár éve még egészséges és földrajzilag távoli Alacsony-Tátrai erdõket.Nem számoltak a szú rajzásszám emelkedéssel a töménytelen mennyiségû szaporodó hely (holtfa) és a meleg nyarak miatt. A másodlagos kár megállíthatatlanul terjed.Persze végsõ oka az ember, mert azokba az erdõkben is klasszikus lucgazdálkodást hozott létre. Évszázadokkal ezelõtt.
Modellezd le kicsiny hazánkban pl. az ominózus Csarna-völgyet. Na épp azoka fajok fognak onnan eltûnni elsõként akik miatt a rezervátumot létrehozták.
Nem ismeretlen fogalom az erdõrezervátum (ER) projekt. A Börzsönyben is van.De ezekben alig 30-50 éve nem jr a fejsze. Még egy fél vágásfordulót sem éltek meg.(Bükknél pl. 80-100 év átlagban.)Gõzünk nincs mi lesz késõbb.
És látni kell, az nem vitatétel, hogy a természet majd megoldja..persze..de ezek a rendszerek annyira átalakítottak, hogy nem mindenhol garantálható, hogy a magára hagyott erdõk állapota nem tovább romlani fog pl. invazív fajokkal telepakolt rontott erdõk kárára.Vagy Te a Csarna-völgyi bükkösök helyén bálványfás-gyalogakácost szeretnél látni?
Mert ha az az állapot beáll, abból ítéletnapg várhatod, hogy gyertyános-tölgyesed, vagy bükksösöd legyen újra.
Arról nem beszélve, hogy engedd ki a kezedbõl ezt két millió hektáron..elképesztõ kataszrófa lenne..épp ezek a tátrai ügyek mutatnak rá..
A társadalami, gazdasági vonzatokat ide se keverem mert az már beláthatatlan lenne..

Két zónában hagyták érvényesülni a természetes folyamatokat. De a tátrai lucosok nem õserdõk, ahol az eredeti dinamika, szerkezet, fajösszetétel rendszerszinten érvényesült. Ahhoz a rendszerhez amit az ember átalakított a maga hasznára, már kellett egy bizonyos fokú emberi bevatakozás. Ugyan nem búzatábla szinten, de nagyon hasonlóan.
Pl., hogy ha vihar, vagy hónyomás miatt foltos erdõdõlés volt kivitték a károsan felesleges fekvõ faanyagot és csak annyi maradt benn ami kell a talajszerkezethez, a talajlakó baktériumoknak, gombáknak egyéb élõlényeknek. Nem többszintû, több fajú, eltérõ korszerkezetû erdõrõl beszélünk!Ember kezelte lucos monokultúra, amiben nagy részt természetese felújulással jött fel a luc.
És mi lett amikor magára hagyták?Katasztrófa.Menj ki nézd meg!Nézd meg a pár éve még egészséges és földrajzilag távoli Alacsony-Tátrai erdõket.Nem számoltak a szú rajzásszám emelkedéssel a töménytelen mennyiségû szaporodó hely (holtfa) és a meleg nyarak miatt. A másodlagos kár megállíthatatlanul terjed.Persze végsõ oka az ember, mert azokba az erdõkben is klasszikus lucgazdálkodást hozott létre. Évszázadokkal ezelõtt.
Modellezd le kicsiny hazánkban pl. az ominózus Csarna-völgyet. Na épp azoka fajok fognak onnan eltûnni elsõként akik miatt a rezervátumot létrehozták.
Nem ismeretlen fogalom az erdõrezervátum (ER) projekt. A Börzsönyben is van.De ezekben alig 30-50 éve nem jr a fejsze. Még egy fél vágásfordulót sem éltek meg.(Bükknél pl. 80-100 év átlagban.)Gõzünk nincs mi lesz késõbb.
És látni kell, az nem vitatétel, hogy a természet majd megoldja..persze..de ezek a rendszerek annyira átalakítottak, hogy nem mindenhol garantálható, hogy a magára hagyott erdõk állapota nem tovább romlani fog pl. invazív fajokkal telepakolt rontott erdõk kárára.Vagy Te a Csarna-völgyi bükkösök helyén bálványfás-gyalogakácost szeretnél látni?
Mert ha az az állapot beáll, abból ítéletnapg várhatod, hogy gyertyános-tölgyesed, vagy bükksösöd legyen újra.
Arról nem beszélve, hogy engedd ki a kezedbõl ezt két millió hektáron..elképesztõ kataszrófa lenne..épp ezek a tátrai ügyek mutatnak rá..
A társadalami, gazdasági vonzatokat ide se keverem mert az már beláthatatlan lenne..