Bioszféra

Nem annak tûnsz, hiszen gondolkodsz, nem vakhitet szajkózol....
Persze,hogy a mai eszünkkel(!!) nem volt helyes a monoluc,,sõt..ez a kár alapja..de hol volt még akkor erdõökológia és a gazdasági kényszerek, a profit hatalma mindent felülírt (egyébként már akkor is ismerték a tartamos erdõgazdálkodás fogalmát)..
Ma az erdész szakma hosszú úton, hosszú folyamatokkal épp erre a minél természetszerûbb gazdálkodásra törkeszik, pl. a felújulás terén minél inkább másolni a természetes folyamatokat..minél kisebb léptékben-mértékben belenyúlni, inkább többször kicsit..
de visszatérve a problémára, ha nem nyúlsz bele sok esetben még így sem(nem mindben) koránt sem biztos, hogy az eredmény az lesz ami..a kiindulási állapatod nem a természetes volt, a Tátra esetében nem elegyes állományból indultál ki..még a tûlevelesek esetében sem több faj jó arányban volt jelen..rendszer szinte hiányzik egy csomó fontos elem..nem tudom érthetõ e..ha egy õstátrát képzelsz el..persze ott tette a dolgát a természet 100 év múlva begyógyult a seb..de ott is lehettek közben olyan hatótényezõk amelyek másfelé fordították a folyamatokat és a korábbi állapothoz képest romlott az ökológiai állapot..gondold végig ha a lucmonokultúra a kiindulási alap..egy lényegében egy változós rendszer (nagyon sarkítva)..hol voltak az õstátrában még a repcsik hátán vagy hajókkal behurcolt özönfajok..egy darab japán keserûfüvet nam találtál volna..ma meg?..a kimenet nagyon bizonytalan..nem lehet magára hagyni teljesen...

Véletlenül sem arról szól mindez, hogy az erdészek félistenek és õk irányítjak az erdõt..nehogy ez jöjön át..igazán nem dicshimnuszt zengek (pláne én nem)..nem is értjük sokszor..de legtöbb tudást errõl (számos hiba, rossz kezelés,szakmai gond, baj mellett és a tanulásgok miatt) a több évszázad okén ezek a szakemberek tudják..ehhez persze kell az ökológus, kell a biológus és minden más speciális szakember..kell a nyitás..épp emiatt jelentek meg az új és jobb kezelési elvek, módok..tanulunk..