Õõõ..valóban ez teljesen új nekünk..vagy még sem?
..olyan 150 évvel ezelõtt alapítottak egy szakmai folyóiratot, ami olyan 120.000 oldalnyi szakcikket közölt 1862 óta, napjainkig..megjelenési idõrendben az Orvosi Hetilap elõzi csak meg a szakmai periodikák között..ez az Erdészeti Lapok...(na ennek valék most én a fõszerkesztõje, szerénytelenül szólva.. nevet )...na ebben a folyóiratocskában jelent meg az alábbi kis cikkecske
Link
Zimany Ede, magyar királyi erdõmérnök:A tátrai széldöntvényekrõl, EL 1916. május..
Már az elsõ mondat nagyon érdekes..."..eddigelé ilyen mértékû széldöntvény nem fordult elõ.."..vagy valami hasonló.. nevet
apró gond...a szélkalamitás 1915 novemberében volt..1916-ban csak leírták..

Másik kis gondom, hogy a 1915-ös dõlés és az azt követõ 1930-as években bekövetkezett kalamitás után újították fel, tudatosan, bajor eredetû, vagyis idegen génállományú (sekéylebb gyökérzet!) luc-csemetékkel azokat az erdõket, amiket 2004-ben kidöntött az orkán..a felújítás itt mesterséges csemetézést jelent..vagyis a "kisebb gondjuk nagyobb volt ellenére" az 1879-es erdõtörvény értelmében erdõfelújítási kötelezettségük volt..meg sem tehették,hogy ne újítsák fel..abból lettek a tárai erdõk..nem úgy nõttek vadon..oda ültették..(az már szakmai kérdés, hogy ez nagy állatság volt így)

Egyetlen ökonómiai elemzést nem olvashattál tõlem. Nem írtam se gazdasági, se társadalmi kérdésekrõl.Csak is erdészeti és erdõökológiáról volt szó.Értelmezni kellene a leírtakat.Vagy elmélyedni a biológia stúdiumokban.Így üres értelmezési tartomány a "kihegyezed a gazdálkodásra" kifejezés.

Senki nem lamentázott azon a triviális tényen,hogy az ember nélküli Földön is volt ónos esõ. Mondjuk a triász, jura korszakban biztos lényegesen ritkábban a mi széleségünkön, mint a pleisztocánban. nevet ..az erdõk is élték a maguk ritmusát ez így van...de a ha szócska a történelemben nem releváns...vagyunk..és hatunk..és egyáltalán nem errõl az õsállapotról folyik az eszmecsere..megváltoztak a körülmények..
arról a nagyon bonyolultan modellezhetõ (vagy épp modellezhetetlen) példákról beszélgettünk, hogy ma mi lenne, ha kivonulnánk..
a természet tovább élése nem kérdés..kb. ezen annyi vitázni, mint azon,hogy kell e levegõt vennünk..nulla felé vergál a tartalma...a formája, szerezete, az állapota, a dinamikája már más kérdés...
..az az elsõ mikorbiosz gyakomon a prof. egy 3 milliárd éves baktérium kövület metszet fnyképet adott a kezünkbe és közölte,hogy értékeljük magunkat a helyén..értékeltük!vidám ..