Dédestapolcsány: tegnapelõtt egy helyi ismerõssel gombásztunk egy délelõtt. Az özönnyi galambgombához, keserûgombához nemigen nyúltunk, vargánya volt a fõ cél. Hárman kb. 10 kilót szedtünk ízletesbõl és bronzosból. Volt még némi nyírfa érdestinóru és tehéntinóru (a helyi népi nevét inkább nem írom le laza ), a rokon mérgezõk közül sátán és farkastinóru. Egy kb. 100 m2-es területen szedtünk két szatyor trombitagombát. Viszonylag nagy mennyiségben megjelent a császárgomba. 2013 óta védett, bár ezzel a helyiek nem sokat törõdnek. A rokonok közül találtunk piruló galócát, a mérgezõk közül párducgalócát és gyilkost, de nem nagyobb számban a császárgalócánál.

Sötét trombitagombát találtunk egy foltban rengeteget, sajnos elöregedettek voltak.

A vargányákat fiatal tölgyesekben találtuk, általában olyan bozótosokban, amelyek csak négykézláb voltak járhatók. Az oka: A helyiek már hajnal 4-kor elindulnak gombászni, de a bozótjárásra csak kevesen vállalkoznak.

A császárgomba védettségérõl: Nem látom sok értelmét. Gyökérkapcsolt gomba, évelõ, a vegetatív rész a talajban évekig elvan akkor is, ha az idõjárási körülmények miatt termõtestet éveken keresztül nem fejleszt. Meleg, csapadékos nyár második felében terem, de az ideit leszámítva mikor volt utoljára ilyen? A gomba eléldegélt a föld alatt a gyökérzethez kapcsolódva, amikor meg kedvezõ lett az idõjárás, megjelentek a termõtestek.
A gyûjtésnél sokkal nagyobb veszély ezekre a gombákra, ha letarolják, kiirtják felõle az erdõt. Az garantáltan a pusztulásukat okozza.

Eltûnt, és ritkán nagy mennyiségben megjelenõ gombákról: A szakellenõri tanfolyamon említett egy oktatónk egy olyan évet, amikor õsszel a rizikék iszonyatos tömegben jelentek meg olyan helyeken is, ahol korábban szinte soha sem találtak. A megjelenés olyan tömeges volt, hogy egy fél óra gyûjtés után már nem élvezet, hanem munka volt szedni: mint ha ágyásról szedték volna a termesztett csiperkét... Ritkán, de azért elõfordul optimális idõjárás egy gomba számára.