Köszi az újabb sok részletes és hasznos kommentet!

Természetesen kizárólag a vargányára értettem, hogy bevizsgálás nélkül is meg merném enni, de persze fotós-netes rákérdezés akkor is lehetséges. Annyira egyértelmûen megkülönböztethetõ szerintem (bunkós aljú törzs, "szitaszerû" kalap-alja, stb.), hogy tõle már nem félek.
Bármi mást szigorúan ellenõrrel vizsgáltatnék természetesen!

Szedés: mi papírtáskába szedtük, de van kosár is, legközelebb visszük, csak most még nehézkes a dolog, mert a kicsi ugyan tud és szeret is járni, azért az erdõtalaj még nagy kihívás neki, és el is fárad 1 óra után, szóval rövid hobbi-gombászások jöhetnek egyelõre szóba. De ha összejön fél-1 kg vargánya, nekünk az tökéletes. A hétvégén is felugrunk, keresünk valami jó elhagyatott területet (távol minden településtõl), és hátha szerencsénk lesz. Nejlonba sosem szednék. Törmelékkel sem foglalkozunk, szép nagy egyben gombákat szedünk.
A késes dolog érdekes, én is úgy tudtam hogy vágni kell, de hallgatok rád és ezentúl kikapjuk úgy ahogy van - egyszerûbb is, és a gyerek sincs veszélyben ha esetleg a közelben kóricál, nyúlkál stb. Szerencsére a gombákat nem piszkálja, meg amúgy sem engedjük oda lehetõleg hozzájuk nevet
Gombahatározásra egyébként leszedtünk okostelóra egy kiváló alkalmazást, igaz csak az ingyenes verziója, de nagyon jól mûködik egyelõre, és ezer paraméter alapján lehet szûrni. Ráadásul találtam turistatérképes GPS-t is, így az eltévedés esélye is csökkent vidám

Egyelõre (fõleg páromnak) a gombák fotózása is óriási élmény, most hogy ennyiféle van, így már õ is szeret jönni nevet