Agrometeorológia
A hõösszeg mint mutató valóban elég jól használható a fenometriában, érdemes is vele foglalkozni.
Viszont magyarázatra szorul a sugárzási paraméterek használata. Igaz ugyan, hogy vannak a hõmérséklettel és a globálsugárzással, illetve a hõmérséklettel és a napfénytartammal kalkuláló indexek is, de önmagában sem a globálsugárzás, sem a tiszta sugárzási egyenleg, sem pedig a napfénytartam nem alkalmas messzemenõ következtetések levonására. Hiszen lehet egy területnek extrém magas sugárzási egyenlege, vagy maximális napfénytartama, ha amúgy hideg van. (Tudjuk, hogy a napi középhõmérséklet nem feltétlenül áll arányban a sugárzási paraméterekkel.) Márpedig a fotoszintézist végzõ fotokémiai komplexek, valamint az összes többi biokémiai rendszer mûködésének is a hõmérséklet a limitáló tényezõje a tavaszi idõszakban, nem a napsugárzás.
Viszont magyarázatra szorul a sugárzási paraméterek használata. Igaz ugyan, hogy vannak a hõmérséklettel és a globálsugárzással, illetve a hõmérséklettel és a napfénytartammal kalkuláló indexek is, de önmagában sem a globálsugárzás, sem a tiszta sugárzási egyenleg, sem pedig a napfénytartam nem alkalmas messzemenõ következtetések levonására. Hiszen lehet egy területnek extrém magas sugárzási egyenlege, vagy maximális napfénytartama, ha amúgy hideg van. (Tudjuk, hogy a napi középhõmérséklet nem feltétlenül áll arányban a sugárzási paraméterekkel.) Márpedig a fotoszintézist végzõ fotokémiai komplexek, valamint az összes többi biokémiai rendszer mûködésének is a hõmérséklet a limitáló tényezõje a tavaszi idõszakban, nem a napsugárzás.