Ááá..kis érzet-szösszenet volt ez, de köszi nevet ..a Met. társalgóban messze kiérleltebb, letisztultabb stilisztikájú kommenteket olvashat az ember kacsint ..a valamikor pezsgõbb életû fórumunk lassan õsködbe veszõ múltja során volt idõ, amikor hasonló kis természeti élmény, érzet leírásokat osztottunk meg egy-egy terepi élmény hatása alatt állva...lehetett ez makró, vagy mikró élmény..klassz volt olvasgatni..

A bõgési idõszak ugyan már a végét éli (utóbõgés)- bár a hûvös, lassan fagyos idõjárás most éppen megfelelõ - azért el-el lehet csípni még egy-két lustább, megkésett bikát..jó terepismeret kell a bõgõhelyekrõl, völgyoldalakról, rétekrõl, tisztásokról...érdemes ilyenkor alkonyat elõtt egy-egy magasabb tereppontra kiülni és fülelni..nekem az alkonyat a mániám (utálok korán kelni laza )..megfelelõ idõjárásban a naplemente után már köszörülnek az erdõ fejedelmei és ahogy sötétül az alkonyat, esteledik úgy lesz erõsebb az orogonálás és szólhat egész éjjel akár..de kora hajnalban is jó...legutóbb a Nagy-Koppányon ücsörögtünk egy órát, de csak a Márianosztra felé hullámzó erdõrészekben bõdült el a távolban egy-egy bika..pedig a hegy alatt sûrû rudas erdõk vannak, nyiladékokkal...tavaly ott nappal is bõgtek, idén semmi...aztán észak felé a Farkas-völgy bükkösei közül felhangzott a bõgés..öreg harcos lehetett..szép lassan haladt a völgyben felfele...mikor lejöttünk a hegyrõl már egészen közel szólt és erre az egész környék megelevendett, vagy 4-5 fiatalabb kolléga is beszállt a koncertbe..azért minden év más és más..de nincs két egyforma bõgési idény...és mint közismert, oda mennek a bikák is, ahol a nõstények folyatnak kacsint ..
Mit ne mondjak a Bakony sem épp utolsó hely (ld. ugodi bikák), Bakonybél pedig kifejezetten nem... nevet