Megszólalt a feketerigó-vetélkedõ kacsint
Már-már nyomasztó volt a csend, a madarak "szótlanul" jöttek mentek. Olyannyira elcsendesedtek hogy kételkedni kezdtem a hallásomban (pedig szárnysuhogásukat, mozgásukat a bokrok között jól hallom). Nem túlzok, mély esti csendben ma is meghallom a macska járását, merre mozog, motozása a fûben már "zaj", mégis a korommal járó halláskiesésre gyanakodtam. Ezért mûszerrel leteszteltem hallásom a 19 Hz-tõl 20.000 Hz-ig terjedõ tartományban. Hallásromlásom csak magas frekvenciákon jelentkezik, négy szûk keskeny sávban 11-14-17 kHz van "lyuk", alatta fölötte mindent hallok még a 20.000-est is érzékelem, irányhallásom megbízható. Joggal feltételezhetem hogy nem a hallásom romlik, hanem a madárvilág hallgat immár harmadik éve. Okát laikusként csak találgatom. Lehet környezeti-biológiai okok sora mint pl. élõhelyük emberi megzavarása, "légi és földi" ragadozók felszaporodása, egyes "hangoskodó" fajták állományritkulása-odébb költözése, helyi táplálékhiány egyaránt. Pár éve még reggeltõl estig "zengett a berek", csiviteltek ki-ki a maga aktív idõszakában, hát feltûnõ a "szokatlan csend". Nem "vészmadárkodom", oka lehet akár közelgõ éghajlatváltozás is, hiszen annak hatása kiterjed a teljes élõvilágra. Az állatoknak finomabb ösztöneik vannak, talán már most hûvösebb élõhelyet keresnek.
A "madárcsendnek" most véget vetettek a rigók párkeresõ és/vagy "területhatár-jelzõ" énekükkel, bizonyára érzik hogy közeleg a Tavasz :-)
Kedves hölgytársainknak pedig Boldog Nõnapot kívánok vidám