A kajszi gyökere mirabolán(szilva), az pedig sekély gyökerezésû. Egyedül a magas talajvizet nem bírja. A mi szarvasi erõsen meszes, közepesen szikes öntéstalajunk alatt 70 cm-rel fehéresszürke, nagyon erõsen szikes, erõsen meszes agyagréreg található. Ha az lenne a felszínen, legfeljebb bukfencet lehetne rajta vetni. Az üdülõ soron mégis meglehetõsen sok helyen mindenféle kajszi, meggy , cserkó, szilva nõ, olykor diófa nagyságúra. A talajvíz nyáron kb. 1 m-en, télen 2 m. körül van. A vízparti májkroklíma (nem emlékszem, mikor nem volt bõséges harmat reggelre) miatt irgalmatlan nehéz a tavaszi monilia elleni védekezés, valamint a pseudomonasos gutaütés is gyakori. Valami más, nem talaj baj (is?) lehet felétek, inkább a talajvízre, vagy nem a májkroklímának megfelelõ növényvédelemre gondolok, bár akár igazad is lehet. Sajna a megfelelõ szintû (szinte iparszerûnek tekinthetõ) növényvédelem nélkül manapság már nem csak a csonthélyas termése, hanem a fa is könnyen elpusztulhat.