A mûszaki megvalósításhoz nem értek, de elméletben ha a gát alapja elér egy vízzáró réteget, akkor tartósan is megtartja a terepszint feletti vízoszlopot. Ha ilyen réteg nincs, akkor a gát két oldala közlekedõedényként fog mûködni, és elõbb-utóbb a mentett oldalon is megjelenik (belvíz formájában) a víz. A Balatonnál valószínúleg ez utóbbi lenne a helyzet, emiatt nem gát, hanem a mélyen fekvõ partrészek teljes feltöltése volna a megoldás.

A képeden látható "tónál" a gát vízzáró rétegre volt alapozva. Ennek az a szépséghibája, hogy az ilyen rétegek (jellemzõen agyag) felszíne nedvességgel telítõdve "csúszópályaként" kezdhet mûködni, és képtelen lesz megtartani egy nagy tömegû építményt. Persze egy fél méteres, túlcsordulás ellen védõ töltésnél ez azért nem annyira fenyegetne.