Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Igen, a felhõ magassáégától is függ, hiszen a radarhullámok nem követik a föld görbületét, ezért egy tõle 200 km-re található 6 km-es felhõnek már csak a tetejét látják. Ha az intenzív csapadék ez alatt van, akkor gyakorlatilag semmit sem érzékel. Tegnap konvektív felhõk voltak, talán magasabbak, mint ma. Más a helyzet azzal, hogy ilyenkor mi látszik a radaron: most fõleg a felhõben lévõ apró hópelyhek látszanak, amik nem érik el azt a a sebességet, hogy ki tudjanak hullani (látszik a radaron az egyöntetû kék folt, ez jórészt ilyen csapadékelemekrõl visszavert jel).
Más jelenség az úgynevezett talajcél, amikor a radarhullámok a talaj egyenetlenségeirõl, kiszögelléseirõl verõdnek vissza. Ezt jól ki lehet szûrni, ha az esmber ismeri a környéken elõforduló hegyeket. Arról is felismerhetõk, hogy sokáig egyhelyben állnak, és nagyon nagy a kontrasztjut.
Más jelenség az úgynevezett talajcél, amikor a radarhullámok a talaj egyenetlenségeirõl, kiszögelléseirõl verõdnek vissza. Ezt jól ki lehet szûrni, ha az esmber ismeri a környéken elõforduló hegyeket. Arról is felismerhetõk, hogy sokáig egyhelyben állnak, és nagyon nagy a kontrasztjut.