én édesapám után ágostai hitvallású reformata - azaz lutheránus vagy közismertebb nevén evangélikus lennék, még konfirmáltam is de nem vok vallásgyakorló (azt tartom ez mindenki magánügye mit fogad el és mit nem); bár elhunyt édesanyám római katolikus (Mindszenty biborosnál bérmált), de nem volt bigott templomjáró, sõt hittanórán súlyosan megrótták azért a vakmerõ gyermeki észjárású kérdésért miszerint "ne csinálj magadnak faragott képeket, bálványokat" akkor miért kell a szentek szobrai elõtt letérdelve imádkozni mert azok is bálványok... viszont a róm. kat. vallás alaptétele a dogmák feltétel nélküli elfogadása továbbá a hívõ köteles gyermeki alázattal az oltár elé járulni... ez mindenki magánügye, ki mit fogad el és tart meg ebbõl... részemrõl, bár nem vok vallásgyakorló sem katolikus, mégis legkedvesebb szentem Assisi Szent Ferenc - azért amit képviselt és önzetlenül tett az emberekért... sõt vele kapcsolatban van egy érdekes történetem is ami Assisiben esett meg velem egy olaszországi körút alkalmával és amit hivõ katolikus tán csodának minõsített volna nevet ha érdekel valakit, elmondom, tán még az esettel kapcsolatos fényképet is beszkennelem ha megtalálom nevet