Bioszféra

Az első két képen Acer platanoides, vagyis a korai juhar vagy platánlevelű juharok vannak, szerintem, így a kép alapján. Tehát nem platán, hanem juhar, csak a levele miatt tűnik első blikkre annak. Idősebb korban, ha megérné a platánok korát, nagyon szépen megkülönböztethetők a palás leváló kéreglemez darabok alapján.  A juhar nem hámlik. De ősszel a termése alapján egyértelműen meg fogod tudni mondani, illetve a tavaszi virágzás során is. A korai nevet épp amiatt kapta, hogy nagyon korán virágzik, ún. felálló bogernyős sárgás-zöld virágzata van, elég erős mézillattal. A platán virága teljesen más és májusban virágzik. lombfakadás után. A juhar előtte.
A juharnak lepéndek termései lesznek, azok a kis őszi szelekben szálló propellerek. A közönséges platán, ami vicc, de pont fordítva juharlevelű platánnak (Platanus × acerifolia) is hívunk, aszmagos terméscsomós termést hoz. Sok gömböcske kb. ami télen is rajta van. 
A korai juhar faj maga klasszikus középhegyvidéki elegyfaj. De tipikus városi sorfa alanyt varázsoltak belőle. Nagy előszeretettel alkalmazzák, mert a szaporítása és növekedése gyors, könnyebben és hamarabb sorfa suhánggá nő.
A platán lassú növekedésű, és inkább parkokba ültetik, mert terebélyes és magas fa lesz belőle, de dísz sorfának is alkalmazzák csak nagyobb térközökkel. Pl. kastélyparkok alléin stb.
A korai juharok alfajai kertészkéink szerint majdnem minden elmebeteg urbánus nyúzást "kibírnak" (mert az eredeti élőhelyük is többségében köves-sziklás, kőgörgeteges szurdok oldal, szűk völgy stb.). De ez nem igaz. Az eredeti élhelyükön sem boldogak éppen a sekély talajtól, de megtanulták kompenzálni a gyökérrendszerrel. Viszont kifejezetten utálja a száraz levegőt, vagyis a légköri aszályt.  Hűvős, párás bükkösök, magas kőrises állományokban találod meg az erdőn. (A hegyi juharral nem összekeverendő!) 
Ezek a képen a városkertészek, parképítők, tájépítők által össze-génmachinált különböző alfajai vagy annak hibridjei közül lehetnek (erre szolgál a latin faj név után a soha nem dőlten írt ssp. kifejezés. pl. ssp. Royal  Red és társai). Meg nem mondom melyik.
Erre ma már az erdészek is szakosodnak, városi erdészetnek nevezik a szakágat.
A térkövezéssel nem lenne baj, ha hagytak volna legalább egy kis életteret, ahogy Bubu mondja. Elég vízigényes. De még nem jöttek rá, hogy hiába cserélgették a géneket, a légköri szárazságot nem bíró allélpárját nem tudják szekvenálni, mert az az alap genomjának a része. Olyan mint, hogy én nem tudok egy mondatban válaszolni ....
A csonkolt képeken viszont nem ugyanazok a fák vannak, ha jól látom, mint amit a zöld lombozattal fotoztál. Azoknál nincs törzsvédő kerítés vagy mi, ezeknél igen. A csonkolással valószínűleg a vázág sarjaztatást akarják elindítani, hogy a fa ne a szabályos koronát nevelje, hanem hosszabb sarjtörzseket és azok így megtöbbszörözik a koronavetület nagyságát (sok kis korona lesz, de összezár.) Több árnyékot ad és magasabban kezdődik. Nézni is rossz ezt erdész szemmel, mit kínlódik a fa. Ez utóbbit inkább a platánokkal művelik, juharral nem igazán. Ilyen lesz, ha lesz. De ehhez nagyobb térköz kell, mint látod a zöld lombos képeiden láthatóakhoz képest. A harmadik képen meg egyik faj se látható, az homályos, de a balszélen a levelei mintha valami hársfaj lenne. (Kislevelű valami alfaja talán..)